A szakemberek szerint idén januártól szeptemberig 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb az átlaghőmérséklet az iparosodás előttihez képest, és az év hátralevő részében várhatóan elég magas marad a globális átlaghőmérséklet ahhoz, hogy megdőljön az előző évi rekord.

A globális éghajlatra vonatkozó 2016-os előzetes jelentést az ENSZ Marrákesben zajló nemzetközi klímakonferenciájához időzítve adták ki.

A dokumentum szerint idén januártól szeptemberig 0,88 Celsius-fokkal volt melegebb az éves átlaghőmérséklet, mint a WMO által viszonyítási alapként használt 1961 és 1990 közötti időszakban. A 2015-ös évben 0,77 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az 1961 és 1990 közötti átlagnál.

Annak ellenére, hogy még van hátra az évből, az októberi adatok előzetes elemzése azt mutatja, hogy a 2016-os év is rekorddöntő lesz, akárcsak a tavalyi. "Egy újabb év, egy újabb rekord. A 2015-ben tapasztalt magas hőmérsékletet várhatóan túlszárnyalja a 2016-os év" - mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

"Oroszország arktiszi részének bizonyos területein 6-7 Celsius-fokkal mértek magasabb hőmérsékletet a hosszú távú átlagnál. Oroszország, Alaszka és Északnyugat-Kanada számos arktiszi és szubarktiszi térségében legalább 3 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagnál" - tette hozzá Taalas.

A jelentés szerint a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyisége tovább növekszik 2016-ban. Az északi-sarki tengeri jég nagymértékű olvadása is folytatódott, és a grönlandi jégtakaró is korai olvadásnak indult idén.

A szakértők szerint a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség ugyan közrejátszott 2015-ben és 2016-ban is a globális átlaghőmérséklet drasztikus emelkedésében, de az elsődleges felelős továbbra is a szén-dioxid-kibocsátás.

Taalas szerint a klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és erőssége.A WMO elemzése szerint az eddig mért 17 legforróbb évből 16-ot az elmúlt egy évszázadban mértek.

Forrás: MTI
MTI 2016. november 14., hétfő 15:08

Kulcsszavak

MTI, globális éghajlat, ENSZ

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább

Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább

Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább

Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább