hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az Északi-sarkvidék térségében 6-7 Celsius-fokkal mértek melegebbet idén a hosszú távú átlagnál



| |
 

A szakemberek szerint idén januártól szeptemberig 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb az átlaghőmérséklet az iparosodás előttihez képest, és az év hátralevő részében várhatóan elég magas marad a globális átlaghőmérséklet ahhoz, hogy megdőljön az előző évi rekord.

A globális éghajlatra vonatkozó 2016-os előzetes jelentést az ENSZ Marrákesben zajló nemzetközi klímakonferenciájához időzítve adták ki.

A dokumentum szerint idén januártól szeptemberig 0,88 Celsius-fokkal volt melegebb az éves átlaghőmérséklet, mint a WMO által viszonyítási alapként használt 1961 és 1990 közötti időszakban. A 2015-ös évben 0,77 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az 1961 és 1990 közötti átlagnál.

Annak ellenére, hogy még van hátra az évből, az októberi adatok előzetes elemzése azt mutatja, hogy a 2016-os év is rekorddöntő lesz, akárcsak a tavalyi. "Egy újabb év, egy újabb rekord. A 2015-ben tapasztalt magas hőmérsékletet várhatóan túlszárnyalja a 2016-os év" - mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

"Oroszország arktiszi részének bizonyos területein 6-7 Celsius-fokkal mértek magasabb hőmérsékletet a hosszú távú átlagnál. Oroszország, Alaszka és Északnyugat-Kanada számos arktiszi és szubarktiszi térségében legalább 3 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagnál" - tette hozzá Taalas.

A jelentés szerint a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyisége tovább növekszik 2016-ban. Az északi-sarki tengeri jég nagymértékű olvadása is folytatódott, és a grönlandi jégtakaró is korai olvadásnak indult idén.

A szakértők szerint a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség ugyan közrejátszott 2015-ben és 2016-ban is a globális átlaghőmérséklet drasztikus emelkedésében, de az elsődleges felelős továbbra is a szén-dioxid-kibocsátás.

Taalas szerint a klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és erőssége.A WMO elemzése szerint az eddig mért 17 legforróbb évből 16-ot az elmúlt egy évszázadban mértek.

Forrás: MTI
MTI 2016. november 14., hétfő 15:08

Kulcsszavak

MTI, globális éghajlat, ENSZ

Kapcsolódó anyagok

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

Van remény, hogy felfrissül, megfiatalodik a szakma

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább