A szakemberek szerint idén januártól szeptemberig 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb az átlaghőmérséklet az iparosodás előttihez képest, és az év hátralevő részében várhatóan elég magas marad a globális átlaghőmérséklet ahhoz, hogy megdőljön az előző évi rekord.

A globális éghajlatra vonatkozó 2016-os előzetes jelentést az ENSZ Marrákesben zajló nemzetközi klímakonferenciájához időzítve adták ki.

A dokumentum szerint idén januártól szeptemberig 0,88 Celsius-fokkal volt melegebb az éves átlaghőmérséklet, mint a WMO által viszonyítási alapként használt 1961 és 1990 közötti időszakban. A 2015-ös évben 0,77 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az 1961 és 1990 közötti átlagnál.

Annak ellenére, hogy még van hátra az évből, az októberi adatok előzetes elemzése azt mutatja, hogy a 2016-os év is rekorddöntő lesz, akárcsak a tavalyi. "Egy újabb év, egy újabb rekord. A 2015-ben tapasztalt magas hőmérsékletet várhatóan túlszárnyalja a 2016-os év" - mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

"Oroszország arktiszi részének bizonyos területein 6-7 Celsius-fokkal mértek magasabb hőmérsékletet a hosszú távú átlagnál. Oroszország, Alaszka és Északnyugat-Kanada számos arktiszi és szubarktiszi térségében legalább 3 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagnál" - tette hozzá Taalas.

A jelentés szerint a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyisége tovább növekszik 2016-ban. Az északi-sarki tengeri jég nagymértékű olvadása is folytatódott, és a grönlandi jégtakaró is korai olvadásnak indult idén.

A szakértők szerint a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség ugyan közrejátszott 2015-ben és 2016-ban is a globális átlaghőmérséklet drasztikus emelkedésében, de az elsődleges felelős továbbra is a szén-dioxid-kibocsátás.

Taalas szerint a klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és erőssége.A WMO elemzése szerint az eddig mért 17 legforróbb évből 16-ot az elmúlt egy évszázadban mértek.

Forrás: MTI
MTI 2016. november 14., hétfő 15:08

Kulcsszavak

MTI, globális éghajlat, ENSZ

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább

Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább

A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább

Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább