TARTALOM

 VISSZA

 


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

| |
 

A tengerbe jutó műanyaghulladék az Északi-sarkvidéket sem kíméli, a műanyag mikroszemcséi beépülnek a tenger jegébe, és a sarkkörön túli élővilágot is veszélyeztetik.

Kutatók szerint manapság bármerre néz az ember az Északi-sarkvidéken, mindenütt jelen van a műanyagszennyezés. A norvég halászok attól félnek, hogy a mindeddig a környezetszennyezéstől mentesnek tartott halállomány is elveszti kedvező reputációját.

A plasztikhulladék zöme a kihajított halászfelszerelésekből származik.

A hajótulajdonosok már tisztában vannak vele, hogy évszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

A norvég környezetvédelmi miniszter szerint a politikusok eddig nem mérték fel, hogy valójában milyen kiterjedt problémával is állnak szemben.

A Norvég Sarkkutató Intézet közelmúltban nyilvánosságra hozott összefoglaló jelentése rámutatott, hogy további kutatásokra lesz szükség, amelyek teljes mélységében feltárják a műanyaghulladék károsító hatásait.

A jelentés hangsúlyozta, hogy a műanyagszennyezés hatását eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg.

A kutatók vizsgálatai szerint egy liternyi olvadt északi-sarki jégben akár 234 műanyagrészecske is lehet. Ez jóval magasabb koncentráció, mint amit a nyílt tengeren tapasztaltak. A jelenséget a kutatók szerint az magyarázza, hogy a jég a víz felszínén alakul ki, és a műanyagszemcsék is ott úszkálnak, így beleépülnek a képződő jégbe.

A szakemberek még nem tudják, hogy mennyire veszélyes ez a jelenség. Ugyanakkor aggódnak az Északi-sark élővilágáért, amelyre komoly hatással van a folyamatosan kiolvadó jégből a tengerbe kerülő nagy mennyiségű műanyagrészecske.

Geir Wing Gabrielsen, a norvég tanulmány egyik szerzője rámutatott, hogy a hetvenes évek végén a térségben költő északi sirályhojszák emésztőrendszerében még csekély mennyiségű műanyagrészecskét találtak, de 2013-ban már több mint 200 műanyagszemcse volt a gyomrukban.

Mint hozzáfűzte, Norvégia déli térségének szennyezettségét elsősorban a háztartásokból származó műanyag okozza, a Spitzbergákon azonban a szennyezettség 80 százaléka a halászattal kapcsolatos tevékenységből ered. A felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi években a halászattal foglalkozók már egyre jobban tisztában vannak a környezetvédelem jelentőségével, különösen azért, mert a szennyezés a megélhetésüket fenyegeti.

Az Északi-sark műanyag-szennyezettségének módszeres felmérése még hátravan, a kutatók szeretnének pontos "leltárt" készíteni a helyi lakosok közreműködésével.

Forrás: MTI
MTI 2018. február 8., csütörtök 16:30

Kulcsszavak

MTI, környezetszennyezés, Északi-sarkvidék, természetvédelem

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább