TARTALOM

 VISSZA

 


Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával



| |
 

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Az MME hétfői közleménye szerint a szervezet országos adatgyűjtésbe kezd, amelynek első szakaszában a lakott területeken is gyakran előforduló erdei fülesbaglyok fészkelő állományának felmérését végzik, amelybe a lakosságot is szeretnék bevonni. Az akció májusban a füleskuvikok megfigyelésével folytatódik.

A közlemény szerint az éjszakai életmódot folytató, az emberek számára láthatatlanul mozgó madarak rejtett költőhelyének megkereséséhez elég csak a hangjukat meghallani.
Az esti szürkülettől megfigyelhető a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangja, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolása, májusban és júniusban pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangja is. A közlemény szerint a madarak hangjának megfigyelését hetente egy-két alkalommal érdemes megismételni áprilistól júniusig.

A természetbarátok a madarak jellegzetes hangját meghallgathatják a https://www.xeno-canto.org/ madárhangokat rögzítő oldalon. Aki észlelte e hangok valamelyikét, egy elektronikus űrlap (https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2) kitöltésével tud hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához. Az akció részleteiről további információ található a http://www.mme.hu/a-lakossaggal-a-feszkelo-baglyok-nyomaban-1-erdei-fulesbagoly oldalon.

A közlemény szerint a lakosság segítségével gyűjtött adatok a későbbiekben részét képezik majd az MME által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A jelentések azért fontosak, mert a civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érintik, veszélyeztetik. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek, melyek alapját képezik az érintet fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz is - olvasható a közleményben.


Forrás: MTI
MTI 2018. április 9., hétfő 12:11

Kulcsszavak

MTI, természetvédelem, fülesbagoly, Asio otus

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább


A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább


Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább


Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább