TARTALOM

 VISSZA

 


Az embernek 170-szer nagyobb a hatása a klímaváltozásra, mint a természeti erőknek



| |
 

Az emberi tevékenység 170-szer gyorsabbá teszi a klímaváltozást, mint a természeti erők - állapította meg az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU).

Az intézmény tanulmánya elsőként mutatott be olyan matematikai egyenletet, az antropocén egyenletet, amely leírja az emberi tevékenység hatását a Föld rendszerére - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"Az elmúlt hétezer évben a változásokat előidéző legfőbb erők néhány vulkán hatásán kívül főként csillagászatiak voltak, mint a Nap energiasugárzás-intenzitásának változása vagy apróbb eltérések a keringési pályában. Ezek évszázadonként 0,01 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést idéztek elő" - mondta Will Steffen, az ANU munkatársa.

"Az emberi tevékenység miatti üvegházgáz-kibocsátás mértéke az elmúlt 45 évben a hőmérséklet évszázadonkénti 1,7 Celsius-fokos emelkedését idézte elő, ami mellett eltörpül a természeti hatás" - tette hozzá.

A The Anthropocene Review című tudományos lapban megjelent tanulmány a Föld rendszerét egyetlen komplex rendszernek tekinti.

"Nem azt állítjuk, hogy naprendszerünk csillagászati erői vagy a geológiai folyamatok megszűntek, de hatásuk ilyen rövid időintervallumot tekintve elenyésző saját hatásunkhoz képest" - hangoztatta Steffen.

A tudós szerint ez az alapvető feltevés egy egyszerű egyenletben letisztázva egyértelműbben mutatja be a helyzetet, mint temérdek adattal szemléltetve.

A kutató úgy vélte, az emberiségnek még mindig van esélye arra, hogy elejét vegye a katasztrofális klímaváltozásnak, de nagyon hamar kifut az időből.

"A globális gazdaság zéró kibocsátással is működhet. Kutatások szerint képesek vagyunk etetni kilencmilliárd embert - ez a 2050-re becsült népesség - és egyszerre csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását" - emelte ki Steffen.

Forrás: MTI
MTI 2017. február 13., hétfő 16:25


Kulcsszavak

MTI, klímaváltozás, túlfogyasztás, bioszféra-krízis

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább