hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az éghajlatváltozás magasabb pollenkoncentrációhoz járulhat hozzá



| |
 

Fokozott szénanáthás tünetek fordulhatnak elő a klímaváltozás miatt, és 2050-ig a parlagfű pollenjére allergiások száma 33 millióról 77 millióra növekedhet Európában - közölte a bécsi orvostudományi egyetem kutatócsoportja csütörtökön.

A kutatók szerint az éghajlatváltozás magasabb pollenkoncentrációhoz és a parlagfűszezon meghosszabbodásához járulhat hozzá. Európa bizonyos részein szeptember közepétől október közepéig tarthat majd a parlagfűszezon - olvasható a kutatási beszámolóban.

Mindez olyan területeken is jellemző lehet majd, ahol eddig még csak ritkán fordult elő szénanátha - közölte az egyetem projektfelelős koordinátora. Olyan országokban, mint Magyarország vagy Horvátország, ahol már fennáll ez a probléma, sokkal súlyosabb lesz a helyzet, de Németországban, Lengyelországban vagy Franciaországban is hasonló állapotok fordulhatnak elő - közölte Michelle Epstein, kutató. Hozzátette, hogy a magasabb pollenkoncentráció és a hosszabb szezon súlyosbíthatja a tüneteket.

A becslések szerint az Európai Unióban 55-ről 151 milliárd euróra növekedett az allergiás megbetegedések okozta gazdasági kiadások évi összege, és a magasabb pollenkoncentráció tovább növeli majd a költségeket.

A szénanátha allergiától Európa lakosainak 40 százaléka szenvedett már. A parlagfű gyorsan szaporodik, pollenje allergizál. Egy növénynek nagyjából egy milliárd pollenmagja van egy szezonban.

Az osztrák polleninformációs szolgálat csütörtökön kiadott figyelmeztetése szerint az ország keleti és déli részén fordulhat elő nagyobb parlagfű-pollenkoncentráció.
A tudományos munkát az unió kutatási keretprogramjában zajló Atopica projektben végezték.


Forrás: MTI
MTI 2016. augusztus 25., csütörtök 16:28

Kulcsszavak

pollenkoncentráció, pollen, klímaváltozás, MTI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább