TARTALOM

 VISSZA

 


Az éghajlatváltozás magasabb pollenkoncentrációhoz járulhat hozzá



| |
 

Fokozott szénanáthás tünetek fordulhatnak elő a klímaváltozás miatt, és 2050-ig a parlagfű pollenjére allergiások száma 33 millióról 77 millióra növekedhet Európában - közölte a bécsi orvostudományi egyetem kutatócsoportja csütörtökön.

A kutatók szerint az éghajlatváltozás magasabb pollenkoncentrációhoz és a parlagfűszezon meghosszabbodásához járulhat hozzá. Európa bizonyos részein szeptember közepétől október közepéig tarthat majd a parlagfűszezon - olvasható a kutatási beszámolóban.

Mindez olyan területeken is jellemző lehet majd, ahol eddig még csak ritkán fordult elő szénanátha - közölte az egyetem projektfelelős koordinátora. Olyan országokban, mint Magyarország vagy Horvátország, ahol már fennáll ez a probléma, sokkal súlyosabb lesz a helyzet, de Németországban, Lengyelországban vagy Franciaországban is hasonló állapotok fordulhatnak elő - közölte Michelle Epstein, kutató. Hozzátette, hogy a magasabb pollenkoncentráció és a hosszabb szezon súlyosbíthatja a tüneteket.

A becslések szerint az Európai Unióban 55-ről 151 milliárd euróra növekedett az allergiás megbetegedések okozta gazdasági kiadások évi összege, és a magasabb pollenkoncentráció tovább növeli majd a költségeket.

A szénanátha allergiától Európa lakosainak 40 százaléka szenvedett már. A parlagfű gyorsan szaporodik, pollenje allergizál. Egy növénynek nagyjából egy milliárd pollenmagja van egy szezonban.

Az osztrák polleninformációs szolgálat csütörtökön kiadott figyelmeztetése szerint az ország keleti és déli részén fordulhat elő nagyobb parlagfű-pollenkoncentráció.
A tudományos munkát az unió kutatási keretprogramjában zajló Atopica projektben végezték.


Forrás: MTI
MTI 2016. augusztus 25., csütörtök 16:28

Kulcsszavak

pollenkoncentráció, pollen, klímaváltozás, MTI

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább