TARTALOM

 VISSZA

 


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények



| |
 

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból. Ezek a korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak.

A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek.

"A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott elképzelést, a pocsolyák moszatrétege helyett apró növényeket képzelhetünk el, amelyek a lábujjunkig érnének, annál magasabbra alig" - magyarázta Philip Donoghue, a Bristoli Egyetem földtudományi tanszékének kutatója. A korai növények kínáltak élőhelyet a már teljesen szárazföldi állatoknak, amelyek nagyjából ugyanekkor jelentek meg - tette hozzá.

Mindez egybeesik azzal az időszakkal, amikor a tengerek élővilága hirtelen sokszínű és népes lett, ezt az eseményt hívja a tudomány a kambriumi robbanásnak, amely mintegy 530 millió évvel ezelőtt kezdődött és 520 millió éve lett vége.

"Eredményeink azt mutatják, hogy a szárazföldi növények már éltek a kambrium földtörténeti kor közepén, vagyis nagyjából az első szárazföldi állatok megjelenésekor - mondta Mark Puttick, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás résztvevője.

A Föld történetének első négymilliárd évében a kontinensek lakatlanok voltak, az életet pusztán a mikrobák jelentették. A növények szárazföldi elterjedése, alkalmazkodása a vízen kívüli élethez hatással volt a légköri szén-dioxid koncentrációjára és a hőmérsékletére, ezzel a Föld élővilágának fennmaradására.

Az új tanulmány az úgynevezett molekuláris óra módszerén alapul, vagyis ma élő organizmusok génjeit elemzi és összehasonlítja őket a közös ősök kövületeiből származó információval.


Forrás: MTI
MTI 2018. február 20., kedd 10:19

Kulcsszavak

MTI, molekuláris óra, növények, genetika, kambriumi robbanás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább