hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Áttörés az 1-es típusú cukorbetegség őssejtes gyógyításában



| |
 


Nagy előrelépés történt az 1-es típusú cukorbetegség őssejtes gyógyításában azzal, hogy a Harvard Egyetem kutatócsoportjának sikerült úgynevezett pluripotens őssejtekből százmilliós nagyságrendben bétasejteket előállítaniuk - mondta Körner Anna, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika Diabétesz Osztályának vezetője kedden.

A Harvard Egyetemen Doug Melton kutatócsoportjának több százmillió bétasejtet sikerült laboratóriumban előállítania pluripotens (mindhárom csíralemez kialakítására és ivarsejtek képzésére is alkalmas) őssejtekből. Ezután egereken tesztelték őket, és a vizsgálat sikerrel járt: az őssejtből előállított bétasejtek levitték a kísérleti állatok vércukorszintjét.

"Kissé túlzónak tartom, hogy áttörésnek nevezik az eredményt, őssejtből bétasejtet már több mint egy évtizede hoznak létre. Az igazi előrelépés az amerikai munkában az, hogy nagy, állításuk szerint százmilliós mennyiségben tudnak az új technikával bétasejteket előállítani" - mondta Körner Anna.

Elmondta: az őssejtterápia lényege, hogy a még funkcióra nem "szakosodott", tehát nem érett sejtekből bizonyos sejttípusokat lehet képezni, ezek lehetnek idegsejtek, szívizomsejtek és többek között bétasejtek is. Most sikerült nagy mennyiségben olyan bétasejteket előállítani, amelyek megtartották a funkciójukat, tehát képesek voltak a kísérleti állatok szervezetében a vércukorszint csökkentésére.

"Az 1-es típusú cukorbetegséget az okozza, hogy az immunrendszer a vércukorszintet szabályozó bétasejtek ellen fordul, elpusztítja őket. Az inzulint 1922-ben adták először cukorbetegeknek, azelőtt minden 1-es típusú cukorbeteg meghalt" - magyarázta az orvos.

"Ezzel az életben maradásukat biztosítani tudjuk, de az inzulinkezelés fájdalmas, időigényes, bonyolult, ezért minden olyan próbálkozás, amely pótolni igyekszik az elpusztult bétasejteket, üdvözlendő" - méltatta a Cell című sejtbiológiai szaklapban közzétett friss kutatás eredményeit a szakember.

Körner Anna kiemelte azonban, hogy emberi terápiáról pontos jóslásokba bocsátkozni nem lehet, nem egy-két évről, hanem sokkal hosszabb munkáról van még szó, hiszen ez egyelőre csak egy sikeres egérkísérlet.

"Az állatkísérleteket még tovább kell finomítani, utána következhetnek a klinikai vizsgálatok, amelyek megszabott rend szerint több fázison mennek keresztül. Ez nagy valószínűséggel hosszú éveket vesz még igénybe" - vélekedett.
Az 1-es típusú diabétesz különbözik a 2-estől, amelynek kialakulása leginkább az egészségtelen életmód számlájára írható.




MTI 2014. október 14., kedd

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Áttörés az 1-es típusú cukorbetegség őssejtes gyógyításában