TARTALOM

 VISSZA

 


Amire mindenki emlékezni fog



| |
 


- Óriásplakátokon, tévéműsorokban, a francia napilapokban több oldalas elemző írásokkal és kritikákkal harangozták be Franciaországban Nemes Jeles László Saul fia című alkotását, amelyet szerdától kétszáz moziban vetítenek országszerte.

A TF1 kereskedelmi televízió és a France2 közszolgálati csatorna esti híradójában ajánlotta nézői figyelmébe a magyar filmet, amelyre "mindenki emlékezni fog". A Canal Plus kereskedelmi televízió filmes magazinjában Nemes Jeles Lászlóval Costa-Gavras és Claude Lelouche filmrendező beszélgetett a holokauszt filmes megközelítéséről. A Huffington Post francia kiadásának honlapján Anne Sinclair főszerkesztő szerkesztőségi írásában "köszönte meg a felejthetetlen sokkot" Nemes Jeles Lászlónak.
A Le Monde szerint "az elképesztő történet egy kiválóan dokumentált fikció és egy parabolikus mese ötvözete". A rendező, aki feltehetően a témáról megjelent minden vitát végigolvasott és minden vonatkozó filmet megnézett, egyszerre adja tanújelét intelligenciának és annak, hogyan tartja kézben az általa javasolt megközelítést. A rendező választása a témát, a főhőst, a nyomasztó és zaklatott rendezést illetően is "impresszionáló". A zsidó katasztrófa és Antigoné görög sorstragédiájának párosításában is, sőt még a főhős héber keresztnevének és német vezetéknevének kiválasztásában is minden tökéletesen a helyén van - írta a Le Monde.

A Libération címlapján a Saul fia francia plakátjával jelent meg, rajta az Auschwitz-előadás? (Auschwitz en spectacle?) felirat. A baloldali lap szerint - amely első négy oldalát szentelte az alkotásnak, és ebből kettőt a rendezővel készült interjú tesz ki - a film ereje abban rejlik, hogy a koncentrációs tábort olyannak láttatja, ahogy az ember azt csak egy rémálomban képzeli el.

A rendező az érzékelhető és a hatásos dolgokat keveri az alkotásban, egyszerre használ többfajta képtípust a kísérleti mozitól a hollywoodi eszközökig, de a lap szerint a film problematikája abból adódik, hogy miközben a rendező a klasszikus moziban hisz, nagyon is kortárs filmet készített. Nem engedi el egy lélegzetvételnyi pillanatra sem a főszereplőt, nem hagy sem teret, sem időt a reflexióra, nem világít meg semmit, hanem a filmművészetben nagyon ritkán megkísérelt fizikai átélést teszi lehetővé.
A Libération mellett a Le Monde is külön tudósításban foglalkozott a film kedvező magyarországi fogadtatásával. Valamennyi francia lap külön cikkben írt arról, hogy szemben a korábbi holokausztfilmekkel a Saul fiát Franciaországban nem támadják, a film körül konszenzus alakult ki, elmaradt az a vita, amelyet Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál művészeti vezetője előrevetített, amikor meghívta az alkotást a hivatalos programba.
Nemes Jeles László, aki 12 és 26 éves kora között Franciaországban élt, Párizsban elmondta: óriási érdeklődés övezi a filmet Franciaországban, ahol az elmúlt évtizedben jelentős értelmiségi vita folyt a holokauszt művészeti ábrázolhatóságáról, valamint arról, hogy van-e lehetőség fikcióra a koncentrációs táborban. "A film ezt a kérdést veti fel, de nem foglal állást, hanem utazást idéz elő a nézőben" - hangsúlyozta a rendező.

A vita 2001-ben robbant ki annak a négy fotónak a kapcsán, melyet 1944 nyarán Auschwitzban a Sonderkommando egy kis csoportja készített egy becsempészett fényképezőgéppel magyar zsidók égetésre váró holttesteiről, és amelyeket a rendező is felhasznált forgatókönyvéhez. Georges Didi-Huberman művészettörténész, filozófus a szerinte az elképzelhetetlent megidéző fotókról írt tanulmányában elutasította Claude Lanzmannak, a kilenc és fél órás Soá című dokumentumfilm rendezőjének korábbi álláspontját, amely szerint a holokauszt nem ábrázolható sem képekkel, sem fikcióval. Lanzmann akkor azt válaszolta, hogy a hiteles fotók sem tudják megmutatni, hogy mi történt a gázkamrában.

A két francia gondolkodó közötti vita a Saul fia megtekintése után jutott nyugvópontra. Lanzmann a cannes-i fesztiválon megnézte a magyar filmet, és a vetítés után a Télérama című lapnak azt mondta, hogy soha nem fog róla rosszat mondani, mert "nem a halált mutatja, hanem azok életét, akiket arra kényszerítettek, hogy másokat küldjenek a halálba".
Georges Didi-Huberman Sortir du noir (Kiút a sötétségből) címmel könyvet írt a Saul fiáról, amely csütörtökön kerül a boltokba. A Nemes Jeles Lászlóhoz levél formában írt kötetben az egyik legjelentősebb élő francia filozófus a rendező intellektuális hozzáállását méltatja a holokauszthoz, a filmet allegorikus meseként értelmezi.
"Először írtak nekem könyvet. Nem is akárki. Csodálatos ez a könyv. Azt állítja, hogy a film a holokauszt reprezentációjának fontos dokumentuma művészettörténeti, filmtörténeti és filozófiai szempontból is" - mondta a rendező.

A holokausztdráma Magyarország hivatalos nevezettje az amerikai filmakadémia Oscar-díjára a legjobb külföldi film kategóriájában. A rendező már nyár óta részt vesz az amerikai promóciós kampányban, fesztiválokra kíséri a filmet, beszélgetéseken vesz részt.
"A legkomolyabb szinteken tudnak róla, radaron van, az akadémián már nem nagyon akad olyan ember, aki ne hallott volna róla" - hangsúlyozta a rendező. Ugyanakkor szerinte "nincs garancia semmire", és számára továbbra is az a legfontosabb, hogy minél többen megnézzék a filmet Amerikában is, ahol december 18-án mutatják be a mozikban.


forrás: MTI

2015. november 4., szerda

Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


Amire mindenki emlékezni fog