hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Amire mindenki emlékezni fog



| |
 


- Óriásplakátokon, tévéműsorokban, a francia napilapokban több oldalas elemző írásokkal és kritikákkal harangozták be Franciaországban Nemes Jeles László Saul fia című alkotását, amelyet szerdától kétszáz moziban vetítenek országszerte.

A TF1 kereskedelmi televízió és a France2 közszolgálati csatorna esti híradójában ajánlotta nézői figyelmébe a magyar filmet, amelyre "mindenki emlékezni fog". A Canal Plus kereskedelmi televízió filmes magazinjában Nemes Jeles Lászlóval Costa-Gavras és Claude Lelouche filmrendező beszélgetett a holokauszt filmes megközelítéséről. A Huffington Post francia kiadásának honlapján Anne Sinclair főszerkesztő szerkesztőségi írásában "köszönte meg a felejthetetlen sokkot" Nemes Jeles Lászlónak.
A Le Monde szerint "az elképesztő történet egy kiválóan dokumentált fikció és egy parabolikus mese ötvözete". A rendező, aki feltehetően a témáról megjelent minden vitát végigolvasott és minden vonatkozó filmet megnézett, egyszerre adja tanújelét intelligenciának és annak, hogyan tartja kézben az általa javasolt megközelítést. A rendező választása a témát, a főhőst, a nyomasztó és zaklatott rendezést illetően is "impresszionáló". A zsidó katasztrófa és Antigoné görög sorstragédiájának párosításában is, sőt még a főhős héber keresztnevének és német vezetéknevének kiválasztásában is minden tökéletesen a helyén van - írta a Le Monde.

A Libération címlapján a Saul fia francia plakátjával jelent meg, rajta az Auschwitz-előadás? (Auschwitz en spectacle?) felirat. A baloldali lap szerint - amely első négy oldalát szentelte az alkotásnak, és ebből kettőt a rendezővel készült interjú tesz ki - a film ereje abban rejlik, hogy a koncentrációs tábort olyannak láttatja, ahogy az ember azt csak egy rémálomban képzeli el.

A rendező az érzékelhető és a hatásos dolgokat keveri az alkotásban, egyszerre használ többfajta képtípust a kísérleti mozitól a hollywoodi eszközökig, de a lap szerint a film problematikája abból adódik, hogy miközben a rendező a klasszikus moziban hisz, nagyon is kortárs filmet készített. Nem engedi el egy lélegzetvételnyi pillanatra sem a főszereplőt, nem hagy sem teret, sem időt a reflexióra, nem világít meg semmit, hanem a filmművészetben nagyon ritkán megkísérelt fizikai átélést teszi lehetővé.
A Libération mellett a Le Monde is külön tudósításban foglalkozott a film kedvező magyarországi fogadtatásával. Valamennyi francia lap külön cikkben írt arról, hogy szemben a korábbi holokausztfilmekkel a Saul fiát Franciaországban nem támadják, a film körül konszenzus alakult ki, elmaradt az a vita, amelyet Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál művészeti vezetője előrevetített, amikor meghívta az alkotást a hivatalos programba.
Nemes Jeles László, aki 12 és 26 éves kora között Franciaországban élt, Párizsban elmondta: óriási érdeklődés övezi a filmet Franciaországban, ahol az elmúlt évtizedben jelentős értelmiségi vita folyt a holokauszt művészeti ábrázolhatóságáról, valamint arról, hogy van-e lehetőség fikcióra a koncentrációs táborban. "A film ezt a kérdést veti fel, de nem foglal állást, hanem utazást idéz elő a nézőben" - hangsúlyozta a rendező.

A vita 2001-ben robbant ki annak a négy fotónak a kapcsán, melyet 1944 nyarán Auschwitzban a Sonderkommando egy kis csoportja készített egy becsempészett fényképezőgéppel magyar zsidók égetésre váró holttesteiről, és amelyeket a rendező is felhasznált forgatókönyvéhez. Georges Didi-Huberman művészettörténész, filozófus a szerinte az elképzelhetetlent megidéző fotókról írt tanulmányában elutasította Claude Lanzmannak, a kilenc és fél órás Soá című dokumentumfilm rendezőjének korábbi álláspontját, amely szerint a holokauszt nem ábrázolható sem képekkel, sem fikcióval. Lanzmann akkor azt válaszolta, hogy a hiteles fotók sem tudják megmutatni, hogy mi történt a gázkamrában.

A két francia gondolkodó közötti vita a Saul fia megtekintése után jutott nyugvópontra. Lanzmann a cannes-i fesztiválon megnézte a magyar filmet, és a vetítés után a Télérama című lapnak azt mondta, hogy soha nem fog róla rosszat mondani, mert "nem a halált mutatja, hanem azok életét, akiket arra kényszerítettek, hogy másokat küldjenek a halálba".
Georges Didi-Huberman Sortir du noir (Kiút a sötétségből) címmel könyvet írt a Saul fiáról, amely csütörtökön kerül a boltokba. A Nemes Jeles Lászlóhoz levél formában írt kötetben az egyik legjelentősebb élő francia filozófus a rendező intellektuális hozzáállását méltatja a holokauszthoz, a filmet allegorikus meseként értelmezi.
"Először írtak nekem könyvet. Nem is akárki. Csodálatos ez a könyv. Azt állítja, hogy a film a holokauszt reprezentációjának fontos dokumentuma művészettörténeti, filmtörténeti és filozófiai szempontból is" - mondta a rendező.

A holokausztdráma Magyarország hivatalos nevezettje az amerikai filmakadémia Oscar-díjára a legjobb külföldi film kategóriájában. A rendező már nyár óta részt vesz az amerikai promóciós kampányban, fesztiválokra kíséri a filmet, beszélgetéseken vesz részt.
"A legkomolyabb szinteken tudnak róla, radaron van, az akadémián már nem nagyon akad olyan ember, aki ne hallott volna róla" - hangsúlyozta a rendező. Ugyanakkor szerinte "nincs garancia semmire", és számára továbbra is az a legfontosabb, hogy minél többen megnézzék a filmet Amerikában is, ahol december 18-án mutatják be a mozikban.


forrás: MTI

2015. november 4., szerda

Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az IBS labirintus - 12 kreditpontot érő képzés

Háziorvosoknak, belgyógyászoknak, gyermekorvosoknak, gasztroenterológusoknak és klinikai szakpszichológusoknak szóló képzés Budapesten, 2018. május 4-5 között lesz.

Tovább


Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Tovább


Önbecsülés, önismeret, önsegítés, önmegvalósítás - Konferenciaajánló

Immár XXI. alkalommal kerül megrendezésre a közösségi konferencia! Idén az önsegítés és az önsegítők és szakemberek együttműködésének jó gyakorlatai lesznek a fókuszban. A közösségi ellátók egyre nyitottabbak erre és számos formája alakult ki a hatásos együttműködésnek. A hanghalló módszer, a hanghalló csoportok is az együttműködés eredményei. Kiemelt vendég: Marius Romme pszichiáter és Sandra Escher pszichológus, a hanghalló módszer kidolgozói, akik és ezzel forradalmat hoznak a pszichotikus tünetekkel küzdők terápiájában.

Tovább


Az evolúció első évmilliárdjainak megismerését segíti magyar kutatók módszere

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül - közölte a Magyar Tudományos Akadém

Tovább


Amire mindenki emlékezni fog