Amíg vér nem folyik
2013. NOVEMBER 06.
2013. NOVEMBER 06.
Szöveg nagyítása:
A magyar kormány jelentős lépést tett azzal, hogy a családon belüli erőszakot beemelte a büntető törvénykönyvbe (Btk.), de továbbra is hiányzik egy átfogó nemzeti stratégia vagy iránymutatás a probléma kezelésre - hangzott el a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet legfrissebb jelentésének szerdai ismertetésén Budapesten.
A jelentést 2012 decembere és 2013 júliusa között Budapesten, Kaposváron és Szolnokon készített 29 mélyinterjú alapján állították össze.
Lydia Gall, a HRW Balkán- és Kelet-Európa-kutatója szerint többször is előfordult, hogy az áldozatok nem merték a rendőrséget hívni, mert a hatóságok sokszor a nőket hibáztatták. Tapasztalatai szerint a rendőrök nem tehetnek semmit, "amíg vér nem folyik".
Álláspontja szerint a törvény nem védi azokat, akik nem élnek együtt élettársukkal, ráadásul az csak többszöri bántalmazásra vonatkozik, ezért önmagában a Btk. szigorítása nem jelent megoldást. Lydia Gall szerint gondot jelent a rendőrök hozzáállása, ők sokszor éppen az áldozatokat hibáztatják, hogy miért maradnak ebben a kapcsolatban, és kiskorú veszélyeztetése miatt a bántalmazott anyák elleni eljárással fenyegettek.
A bíróságok sem nyújtanak a megfelelő védelmet, hiszen sokszor olyan bizonyítékokat kérnek, amelyekre nem lenne szükség az ideiglenes távoltartáshoz. Fontos lenne, hogy egyértelmű iránymutatásokat kapjanak a bíróságok az ideiglenes távoltartás elrendeléséhez - tette hozzá.
Elmondta: az orvosokat és a szociális munkásokat is el kellene látni megfelelő iránymutatásokkal. Mindössze 122 férőhely van a családon belüli erőszak áldozatainak, ebből 28 a titkos címen lévő krízisközpontban. Legalább ezer férőhely kellene, ráadásul a nők csak 60 napot tölthetnek a központokban, és csak gyerekes anyák kérhetnek hosszabbítást. Sokuknak nincs munkája, így kénytelenek visszatérni a bántalmazóhoz.
Gauri van Gulik, a Human Rights Watch nők jogainak globális szószólója szerint a családon belüli erőszak nem magyar sajátosság, de a legfontosabb, rejtett problémája a női jogok csorbulásának. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország is aláírta a nők hátrányos megkülönböztetését tiltó nemzetközi egyezményt. Ebben a kormányzat egyebek mellett azt vállalta, hogy fizikai védelmet nyújt a nőknek, lehetővé teszi, hogy az áldozat - megfelelő alternatívák mellett - szabadon dönthessen a jövőjéről, valamint felvilágosító kampányokkal és oktatással igyekszik elősegíteni az erőszak megelőzését.
Egy nemzetközi vizsgálat szerint Magyarország nem felel meg ezeknek az elvárásoknak - mondta. Gauri van Gulik ugyanakkor biztatónak nevezte, hogy Magyarország is tervezi a családon belüli erőszak megfékezésére született európai szintű Isztambuli Egyezmény aláírását.
A HRW jelentése számos ajánlást is megfogalmaz. A szervezet nőjogi szószólója ezek közül kiemelte, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint az áldozatnak legalább két esetet kell bizonyítania. Álláspontja szerint ez szokatlan és veszélyes, ezért nem kellene megvárni a második bántalmazást a feljelentéshez.
Hozzátette: egy átfogó nemzeti stratégiára, akciótervre van szükség, amelyhez megfelelő költségvetési forrásnak is rendelkezésre kellene állnia. Fontos a hatóságok, minisztériumok, civilek felelősségének, feladatainak meghatározása.
Gauri van Gulik álláspontja szerint a kormányzatnak fel kell ismernie, hogy finomítani kell a jogszabályokat, miközben a meglévő szabályok betartása kívánnivalókat hagy maga után.
Hellenbárt László, az S.O.S. Krízis Alapítvány intézményvezető-helyettese szerint néhány jogszabályt módosítottak ugyan, ám a hatósági szemlélet nem nagyon változott, így súlyosbítva az áldozatok helyzetét.
Álláspontja szerint intézményi és központi felelősségvállalás nélkül kevés esélye van egy gyermekét egedül nevelő, kiskeresetű nőnek a lakhatásra. Sok ponton kellene megváltoztatni a jelenlegi struktúrát. A rendőrség számára léteznek utasítások a családon belüli erőszakkal kapcsolatban, de azokhoz hasonlók nem készültek az ügyészek, bírák, egészségügyi és szociális munkások számára.
Judith Sunderland, a HRW vezető Nyugat-Európa-kutatója az élettársát bántalmazó Balogh József országgyűlési képviselő ügye kapcsán kérdésre válaszolva elmondta, hogy különösen nagy súllyal esik a latba, ha egy választott képviselő kerül gyanúba.
MTI 2013. november 6., szerda 14:59
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás