hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Allergén-specifikus terápia szklerózis multiplexben



| |
 




A Bristoli Egyetem kutatóinak reményei szerint kifejleszthető olyan gyógyszer, amely "átprogramozva" az immunrendszert "kikapcsolja" a szklerózis multiplex kialakulásához vezető autoimmun folyamatokat.

A kutatásokról a Nature Communications folyóiratban jelent meg tanulmány.

Autoimmun betegségek esetén az immunrendszer a szervezetben normálisan megtalálható szövetek, struktúrák ellen indít támadást. Megkülönböztetnek szerv-specifikus betegségeket, amikor a kóros folyamat valamilyen szervre, vagy szövetféleségre korlátozódik, valamint szisztémás kórképeket, amelyeknél különböző szervek érintettek. Az első kategóriába sorolható például az I. típusú diabétesz, amelyet a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek pusztulása vált ki, vagy a pajzsmirigy túlműködését eredményező Graves-Basedow-kór. A szisztémás lupus erythematosus viszont olyan krónikus autoimmun betegség, amely a bőr és az ízületek mellett a vesét, a szívet, a vérképző szerveket is érinti.

A szklerózis multiplex a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, amely károsítja az idegsejtek védőburkát. A velőshüvely (myelin-hüvely) szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében: lelassul, vagy blokkolódik az ingerület-átvitel, látási, mozgási és érzékelési zavarokat okozva. Becslések szerint világszerte 2,5 millió ember szenved szklerózis multiplexben - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

A Bristoli Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az immunrendszer "átprogramozható", "leszoktatható" arról, hogy a szervezet sejtjeit, szöveteit veszélyes betolakodókként kezelje. A tudósok a szklerózis multiplex kezelésére az allergiás betegségek gyógyításában már bevált, úgynevezett allergén-specifikus terápiát alkalmazták. A velőshüvely szintetikusan előállított fehérjéit növekvő dózisokban intravénásan juttatták be a szervezetbe, mindaddig míg az immunrendszer "rájött" arra, hogy ezek a vegyületek "biztonságosak".

Browen Barton, a tanulmány vezető szerzője áttörésnek nevezte az eljárás alkalmazását az autóimmun betegségek kezelésében.

"Az immunrendszer, amely a fertőzést okozó antigének felismerésére hivatott, az allergia esetében a különböző polleneket, a dióféléket sorolja tévesen az ellenségek, közé, s lendül támadásba. Az autoimmun betegségeknél viszont a szervezet a saját szöveteit kezdi támadni. Vizsgálataink során arra jöttünk rá, hogy a szintetikusan előállított, vízben oldódó fehérjéket növekvő dózisban alkalmazva deszenzibilizálhatjuk az immunrendszert, azaz csökkenthetjük érzékenységét az általa antigénként kezelt szövetek iránt" - magyarázta Browen Barton.

A kutatócsoport reményei szerint a módszer áttörést hozhat nemcsak a szklerózis multiplex, hanem más autoimmunbetegségek kezelésében is. A jelenleg alkalmazott immunszupresszív gyógyszereknek ugyanis sok a mellékhatása: csökkentik az immunrendszer aktivitását, növelve ezzel a fertőzés veszélyét, a daganatképződés rizikóját.

Allergéneknek az immunválaszt kiváltó anyagokat nevezik. Az allergén-specifikus immunterápia során a betegek standardizált, nagy tisztaságú specifikus allergén-vakcinát meghatározott dózisban, emelkedő adagban kapják, majd évekig alkalmazzák a fenntartó dózist.
http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/11073397/Multiple-sclerosis-could-be-switched-off-by-retraining-immune-system.html




MTI 2014. szeptember 5., péntek

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Allergén-specifikus terápia szklerózis multiplexben