hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután



| |
 

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

A Science Advances tudományos lapban csütörtökön közzétett tanulmány készítői a fogak biológiai jelzőanyagai, azaz markerei alapján következtettek az orangutánok szoptatási szokásaira, amelyek az élőhely táplálékellátásának változásaival
kapcsolatosak - olvasható a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az eredmények segíthetnek megérteni az emberi anyatejes táplálás evolúcióját - vélik a szerzők, a Mount Sinai Egyetem orvosi és közegészségügyi kara, valamint az ausztrál Griffith Egyetem tudósai.

A szoptatás fontos tényezője a csecsemő és a kisgyerek fejlődésnek, a kizárólagos anyatejes táplálás időtartama és a szilárd táplálék bevezetésének időpontja szintén erőteljesen befolyásolja az emberi és a főemlős-populációk egészségét.

Ennek ellenére az anyatejes táplálás számos kérdéséről keveset tud az ember. A vadon élő orangutánok szoptatási szokásait természetes környezetükben nehéz tanulmányozni, ezért a kutatók az állatok fogainak biológiai markerei alapján rekonstruálták étrendjük történetét.

A fogakban a növekedés során a fák évgyűrűihez hasonló rétegek alakulnak ki, a kutatók ezek alapján meghatározták az anyai eredetű elemek koncentrációját a kicsinyek étrendjében, ebből következtettek arra, hogyan változik az évek során a táplálék összetétele.

Elpusztult szumátrai és borneói orangutánok múzeumokban tárolt maradványainak fogmintáiban vizsgálták meg a bárium koncentrációját, és azt állapították meg, hogy a kicsinyek életük első évében kizárólag anyatejen éltek. Erre a báriumszint emelkedése utal az első 12 hónapban.

Ezután ciklikusságot mutatott a fogakban lévő marker, koncentrációja változott a fogyasztott anyatej mennyisége szerint akár az állat 8-9 éves koráig is, ami a leghosszabb szoptatási idő a főemlősök között.

A kutatók úgy vélik, a ciklusok a rendelkezésre álló gyümölcs mennyiségének változását mutatták, ennek kiszámíthatatlansága miatt hagyatkoztak a kis orangutánok ilyen sok éven át az anyatejre.

"Az orangutánok ciklikus, sok éven át tartó szoptatásáról és a késői elválasztásról először sikerült bizonyítékot szerezni. Az eredmények további kutatásokhoz vezetnek arról, hogyan befolyásolja a főemlősök anyatejes táplálását az élelemellátás és más környezeti tényezők. Azt is fontos lenne megvizsgálni, hogy a szoptatás az embercsecsemőnek is segít-e abban, hogy könnyebben alkalmazkodjon a környezeti kihívásokhoz" - mutatott rá Tanya Smith, a kutatás vezetője, a Griffith Egyetem PhD-hallgatója.


Forrás: MTI
MTI 2017. május 18., csütörtök 10:34

Kulcsszavak

etológia, primáta, MTI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább