TARTALOM

 VISSZA

 


Áder János: nincs idő a klímavédelmi problémák további halogatására



| |
 

Hozzátette: a tudomány képviselői közel 25 éve "dörömbölnek" a döntéshozók ajtaján, mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak, a közhelyes politikai beszédnek.

"A víz a legbecsesebb kincsünk, a vízzel kapcsolatos tudásunk pedig az egyik legértékesebb erőforrásunk" - fogalmazott a köztársasági elnök, aki szerint a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka összefügg a vízzel. Világszerte csökken az egy főre jutó édesvíz mennyiség, 2050-re 9 milliárd ember élhet a Földön, miközben a felszíni vizek 90 százaléka nem alkalmas tisztítás nélküli emberi fogyasztásra.

Le kell rövidíteni az időt a különböző vízügyi problémákra megoldást kereső alapkutatások és a gyakorlati kivitelezés között - hangsúlyozta Áder János. Kiemelte: a klímaváltozáshoz kötődő és a vízzel összefüggő, korábban helyinek vagy regionálisnak tekintett gondok mára globális problémává váltak, gazdasági, politikai és migrációs következményekkel.

Áder János kiválónak nevezte az MTA vízügyi céljait, a víztudományi integráció folytatását, egy víztudományi intézet létrehozásának elképzelését, egy egységes, szabadon hozzáférhető adatbázis összeállítását, valamint egy országos meteorológiai és hidrológiai szolgálat felállításának tervét.

Lovász László, az MTA elnöke az ülést megnyitó köszöntőjében elmondta: a víztudomány és a vízgazdálkodás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés, ezért az akadémia átfogó, feladatközpontú, rendszerszemléletű és a különböző részterületek kutatócsoportjait összefogó multidiszciplináris vízügyi programot indít, amelynek részletei hamarosan nyilvánosak lesznek.

Árvíz, belvíz és szennyezett víz, szélsőséges időjárás, mezőgazdaság, energetika, egészséges környezet, ökológiai és turizmus - sorolta az MTA elnöke azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kell vennie a vízzel kapcsolatos tudományos kutatásnak a 21. században.

A téma hazai szakértői jeles elődök munkájára és eredményeire támaszkodhatnak - jegyezte meg Lovász László, aki példaként említette a Balaton egészségének helyreállítását, amelyet a magyar víztudomány valódi sikertörténetének nevezett.

Az MTA elnöke hangsúlyozta: a hatékony együttműködés a kormánnyal azért is kiemelt jelentőségű az akadémia számára, mert Magyarországnak földrajzi adottságai miatt a szomszédos országokkal is össze kell fognia a vízzel kapcsolatos kérdések megoldásához.

A tudós társaság idei közgyűlésének programjába illeszkedő hétfői konferencián többek között a magyar víztudomány jelenlegi helyzetéről, az integrált vízgazdálkodásról és a magyar vízügyi intézményrendszerről, a légköri folyamatok és a víz kapcsolatról, a felszín alatti vizekről, az aszályról és a belvízről adtak elő a Lovász László felkérésére összeállt akadémiai szakbizottság tagjai, Szöllősi-Nagy András, Hoffmann Imre, Bozó László, Józsa János, Szűcs Péter, Báldi András, Tamás János és Bíró Tibor.

Forrás: MTI és MTA

Kulcsszavak

klímaváltozás, MTI, MTA, köztársasági elnök

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább