TARTALOM

 VISSZA

 


Áder János: nincs idő a klímavédelmi problémák további halogatására



| |
 

Hozzátette: a tudomány képviselői közel 25 éve "dörömbölnek" a döntéshozók ajtaján, mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak, a közhelyes politikai beszédnek.

"A víz a legbecsesebb kincsünk, a vízzel kapcsolatos tudásunk pedig az egyik legértékesebb erőforrásunk" - fogalmazott a köztársasági elnök, aki szerint a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka összefügg a vízzel. Világszerte csökken az egy főre jutó édesvíz mennyiség, 2050-re 9 milliárd ember élhet a Földön, miközben a felszíni vizek 90 százaléka nem alkalmas tisztítás nélküli emberi fogyasztásra.

Le kell rövidíteni az időt a különböző vízügyi problémákra megoldást kereső alapkutatások és a gyakorlati kivitelezés között - hangsúlyozta Áder János. Kiemelte: a klímaváltozáshoz kötődő és a vízzel összefüggő, korábban helyinek vagy regionálisnak tekintett gondok mára globális problémává váltak, gazdasági, politikai és migrációs következményekkel.

Áder János kiválónak nevezte az MTA vízügyi céljait, a víztudományi integráció folytatását, egy víztudományi intézet létrehozásának elképzelését, egy egységes, szabadon hozzáférhető adatbázis összeállítását, valamint egy országos meteorológiai és hidrológiai szolgálat felállításának tervét.

Lovász László, az MTA elnöke az ülést megnyitó köszöntőjében elmondta: a víztudomány és a vízgazdálkodás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés, ezért az akadémia átfogó, feladatközpontú, rendszerszemléletű és a különböző részterületek kutatócsoportjait összefogó multidiszciplináris vízügyi programot indít, amelynek részletei hamarosan nyilvánosak lesznek.

Árvíz, belvíz és szennyezett víz, szélsőséges időjárás, mezőgazdaság, energetika, egészséges környezet, ökológiai és turizmus - sorolta az MTA elnöke azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kell vennie a vízzel kapcsolatos tudományos kutatásnak a 21. században.

A téma hazai szakértői jeles elődök munkájára és eredményeire támaszkodhatnak - jegyezte meg Lovász László, aki példaként említette a Balaton egészségének helyreállítását, amelyet a magyar víztudomány valódi sikertörténetének nevezett.

Az MTA elnöke hangsúlyozta: a hatékony együttműködés a kormánnyal azért is kiemelt jelentőségű az akadémia számára, mert Magyarországnak földrajzi adottságai miatt a szomszédos országokkal is össze kell fognia a vízzel kapcsolatos kérdések megoldásához.

A tudós társaság idei közgyűlésének programjába illeszkedő hétfői konferencián többek között a magyar víztudomány jelenlegi helyzetéről, az integrált vízgazdálkodásról és a magyar vízügyi intézményrendszerről, a légköri folyamatok és a víz kapcsolatról, a felszín alatti vizekről, az aszályról és a belvízről adtak elő a Lovász László felkérésére összeállt akadémiai szakbizottság tagjai, Szöllősi-Nagy András, Hoffmann Imre, Bozó László, Józsa János, Szűcs Péter, Báldi András, Tamás János és Bíró Tibor.

Forrás: MTI és MTA

Kulcsszavak

klímaváltozás, MTI, MTA, köztársasági elnök

Kapcsolódó anyagok

Időskori fiziológiás-kóros izomsorvadás, a progresszív folyamat fékezési lehetőségei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább