hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A zene "agyfényesítő" hatásáról



| |
 




A hangoknak a kognitív fejlődésre gyakorolt különleges hatalmáról beszélt előadásába Csépe Valéria akadémikus a magyar tudomány ünnepének megnyitóján, az idei rendezvénysorozat központi témája a "Messze látó tudomány", a jövőnket alakító technológiák és kutatási eredmények bemutatása.

Csépe Valéria bevezetőjében kifejtette, hogy rengeteg hang vesz minket körül, e sokaságból kell agyunknak kiemelni "az egyet", megalkotni a szabályokat, összemérni az elhangzottakat és azonosítani, elemezni az eltéréseket. A lokális azonosságok és eltérések feldolgozása alapján pedig az agyunk létrehozza a globális szabályokat, amelyek lehetővé teszik a beszéd megértését.

"Az egyszerre elhangzó közlésekből kell kiválasztani a nekünk szólót, kell megértenünk a beszédet és másokkal megértetnünk magunkat. A kezdet lokális, a folytatás globális" - taglalta a beszédfeldolgozás komplex folyamatának elemeit Csépe Valéria.
Az akadémikus kitért arra, hogy az utóbbi egy-két évtizedben nőtt meg az érdeklődés kognitív idegtudomány iránt, amikor a kutatók korábban elképzelhetetlen agyi képalkotó eszközöknek jutottak a birtokába, olyanokénak, amelyekkel nemcsak a szerkezetet, hanem a funkciókat is lehetett vizsgálni. Egyre több tanulmány foglalkozik azzal is, hogy miként hat az értelmi és az érzelmi fejlődésre a zene, amelynek feldolgozása hasonlatos a beszédértéshez. Ugyanazok az agyi struktúrák dolgozzák fel, ám egyre több a bizonyíték, hogy zene sokkal kiterjedtebb agyi hálózaton működik, amely a memóriában is jelentős szerepet játszik.

"A zene, akárcsak a beszéd, +szavakból+ áll, ez a ritmus, a dallam, a hangszín, s az agyunk a lokális azonosságok és eltérések alapján alkotja meg a globális szabályokat" - magyarázta az akadémikus, hozzátéve, hogy a zenehallgatás a zenei tréning hatására relatív agyi térfogat-növekedést eredményez. Ráadásul a zene nemcsak "agyfényesítő", hanem az érzelmi fejlődésre is kihat.

"Lényeges átalakuláshoz vezet, s ez nemcsak az agy szerkezetében, hanem funkciójában is megmutatkozik" - fogalmazott az előadó.

A kognitív idegtudomány legújabb kutatási irányait ismertetve, Csépe Valéria rámutatott, hogy olyan kérdéseket kell vizsgálni, mint hogy milyen szerepet játszik a zene az olvasási és matematikai képességek fejlődésében, vagy például a többnyelvűségben.

"Ezek a kérdések határozzák meg, hogy milyen lesz gyermekeink jövője, akiknek a zenei neveléssel nemzetközi kommunikációs eszközt adunk a birtokukba" - összegezte előadását Csépe Valéria.




MTI 2014. november 3., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A zene "agyfényesítő" hatásáról