2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A warfarinnal kezelt betegeknek, ha a szükségesnél több warfarint kaptak, és ezért túl magasra emelkedik az INR-értékük, K-vitamint szoktak adni, amely általában gyorsan a normális értékre csökkenti az INR-t. Most egy nemzetközi kutatócsoport arra a kérdésre kereste a választ, hogy ilyenkor valóban csökken-e a vérzés kockázata, amelynek markereként mérik az INR-t. Több, véralvadásgátlásra specializálódott ambulancián soroltak be 700 beteget, akik INR-szintje 4,5–10 közé emelkedett. Véletlen besorolás alapján adtak a betegeknek per os kis dózisú (1,25 mg) K-vitamint vagy placebót. A két betegcsoport nem különbözött semelyik jellemző szempontjából. Meglepő módon a két csoportban nem találtak szignifikáns különbséget a 90 napon belül bekövetkezett vérzések gyakorisága, sem a 7 napon belüli vérzés kockázata (a K-vitamin-csoportban 7,9%, a placebocsoportban 9,2%) szempontjából. A súlyos vérzés kockázata sem mutatott szignifikáns különbséget. Thrombosis vagy embolia mindkét csoportban egyformán ritkán (körülbelül az esetek 1%-ában) következett be. Az INR – a korábbi eredményekkel összhangban – nagyobb mértékben csökkent a K-vitaminnal kezelt csoportban: másnapra átlagosan 2,8 egységnyit, míg a placebocsoportban csak 1,4 egységnyit. Elemezték a vérzéskockázatot külön az idős (70 év fölötti) betegek körében is, de nem találtak szignifikáns különbséget a kezelési csoportok között egyik végpont kockázata szempontjából sem. Ebben a vizsgálatban tehát a túl magas INR-szint esetén adott K-vitamin csak az INR-t csökkentette, a vérzés kockázatát azonban nem. Ez alapján felvetődik, hogy ilyen mértékű INR-emelkedés esetén felesleges a K-vitamin adása. A közlemény az Annals of Internal Medicine-ben jelent meg. A szaklap szerkesztői megjegyzik, hogy – mivel a vizsgálat keretében összesen 13 súlyos vérzéses epizód fordult elő – a vizsgálatnak nem is volt elegendő statisztikai ereje ahhoz, hogy a súlyos vérzések kockázatában szignifikáns különbséget mutasson ki. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Ann Intern Med 2009 Mar 3; 150:293.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Tudjuk, hogy a direkt orális antikoagulánsok hasonló vagy jobb védelmet nyújtanak a pitvarfibrilláló betegeknél, mint a warfarin, és sok vonatkozásban biztonságosabbak. Ám eddig nem rendelkeztünk adatokkal arról, hogy esetükben a hazánkban széles körben használt K-vitamin-antagonista (KVA) acenocumarol mennyire hatásos és biztonságos a DOAC-terápiákhoz képest. E kérdésre ad választ egy spanyol real world-vizsgálat.
Idegtudományok
Pitvarfibrilláló betegekben, akik túléltek egy antikoagulációval asszociált intracerebralis vérzést, visszatérő kérdés, hogy hosszú távon érdemes-e újrakezdeni az antikoagulációt stroke- és szisztémás thromboembolisatio-prevenciós célzatból. Sokáig a betegek csak egy töredék részében folytatták az antikoagulációt és akkor is csak sok hónappal a vérzéses eseményt követően. Újabb, megfigyeléses vizsgálatok amellett érveltek, hogy a pitvarfibrilláló betegekben az antikoaguláció folytatása alacsonyabb mortalitási kockázatot jelent, valamint jobb funkcionális kimenetelt eredményez, mint az antikoaguláció elhagyása. Ezek az összefüggések attól függetlenül fennálltak, hogy a vérzés lobaris vagy nem lobaris volt. Emellett az ischaemiás stroke kockázata intracerebralis vérzést követően hasonlóan magas lehet, mint a rekurrens vérzésé. Két obszervációs vizsgálatokat összefoglaló metaanalízisben az antikoagulációt folytató betegek ischaemiás stroke-kockázata alacsonyabb, míg a vérzéses kockázata ugyanolyan magas volt, mint a nem antikoagulált betegekben. Ezekben a vizsgálatokban ugyanakkor a legtöbb beteg K-vitamin-antagonista kezelésben (VKA) részesült. A direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alacsonyabb vérzéses kockázatot mutatnak a VKA-knál mind primer, mint TIA-t vagy ischaemiás stroke-ot követő szekunder prevencióban pitvarfibrilláló betegekben, ezért a DOAC-ok egy biztonságosabb alternatívát jelenthetnek a VKA-knál intracerebralis vérzést követő antikoaguláció tekintetében.
Súlyos postthromboticus szindróma ritkán lépett fel hagyományos antikoagulációs kezelésben részesülő betegekben, derült ki a Women’s Health Study adatainak elemzéséből.
Idegtudományok
Liu és munkatársai az Academic Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben az idős, sürgősségi osztályon delíriummal diagnosztizált betegek koponya-CT-vizsgálatai eredményének rendszerező áttekintését és metaanalízisét mutatják be. Vizsgálatuk célja annak megállapítása volt, hogy akutan jelentkező delírium, zavartság vagy tudatzavar miatt vizsgált, 65 évnél idősebb betegek koponya-CT-vizsgálata milyen arányban mutatott kórjelző eltérést, és mennyiben jelzi előre az ilyen vizsgálatokat a betegek fejfájásos panasza, (fej)sérüléses előzménye, antikoagulált állapota és fokális neurológiai tünetek jelenléte.
Nem valvularis eredetű pitvarfibrillatióban a stroke kockázatát tekintve a bal pitvar fülcséjének percutan elzárása nem bizonyult rosszabbnak, mint a warfarinkezelés, írja a Lancet.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás