TARTALOM

 VISSZA

 


A tudóst a megismerés vágya hajtja



| |
 


Az alapkutatásokra fordított összeg az egyik legjobban megtérülő befektetés, amit egy ország tehet - jelentette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat hétfői szegedi megnyitóján.

Az akadémikus előadásában felidézte John Horgan The End of Science című könyvében felvetett gondolatát, amely szerint véget ér a tudomány, mert lassan mindent tudunk. A Wolf-díjas matematikus nem ért egyet ezzel a felvetéssel, véleménye szerint egy lassú megismerési folyamat lépéseinél tartunk, még egy-egy tudományterületről sem állíthatjuk ezt.
Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy a tudóst a megismerés vágya hajtja, enélkül nem működne a tudomány. Minden kutatásban sok a tévhit, a zsákutca, fel kell ismerni, mikor járunk tévúton. Sok áltudomány úgy jön létre, hogy egy kedvenc gondolatról nem ismerjük el, hogy nem állja ki a tudomány próbáját - tette hozzá.

Mint Lovász László rámutatott, a világunk tele van olyan tudományos eredményekkel, melyek alkalmazása nélkül teljesen más lenne az életünk. Sokszor nem lehet előre látni, egy-egy felismerésnek milyen gyakorlati alkalmazása lesz.
A tudós példaként a többi közt az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó, idén Bolyai-díjjal kitüntetett Pál Csaba eredményeit említette, amelyek az evolúció elméletét és a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulását kapcsolták össze.

Az akadémikus kiemelte: az alapkutatások nemcsak azért fontosak, mert gyakorlati hasznot hozhatnak később, hanem a résztvevők miatt is. A tudomány a legkeményebb verseny, a sikerhez a legújabb módszerek, technológiák, műszerek kellene, ezeket azok a fiatalok, akik ebbe bekapcsolódnak, megtanulják, és alkalmazásukat elviszik az iparba.

A megnyitó ünnepségen átadták az akadémia tudományos díjait. Kiemelkedő tudományos életművének elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntették ki Bernáth Árpádot, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusát, Gáspár Lászlót, a Szent István Egyetem professor emeritusát, Geszti Tamás Bélát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát, Hegyi Klárát, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutató professor emeritáját, Jeney András Ivánt, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát, Ovádi Juditot, az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadóját és Szépvölgyi Jánost, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettesét.


MTI 2015. november 9., hétfő

Kapcsolódó anyagok

A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással

Hidvégi Tibor - Winkler Gábor: A cukorbeteg-gondozás kézikönyve

Migrén a paragrafusokon keresztül

Drágám, most ne, migrénem van!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A világ élvonalába került a Szegedi Tudományegyetem a klinikai kutatások területén

A világ legkiválóbb klinikai vizsgálatokat végző kutatóhelyei közé került a Szegedi Tudományegyetem. A Pfizer INSPIRE klinikai vizsgálóhely minősítésnek köszönhetően olyan innovatív vizsgálatokat végezhetnek a szegedi klinikákon, amelyek elősegítik a betegek gyógyulását és az országos egészségügyi ellátórendszer megerősítését.

Tovább


A kormány kivérezteti az MTA-t ellenzéki képviselők egy csoportja szerint

Elfogadhatatlan a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) szembeni kormányzati politika, amely a köztestület kivéreztetésére irányul - jelentette ki közös sajtótájékoztatón ellenzéki képviselők egy csoportja hétfőn Budapesten.

Tovább


Az aneszteziológusok és az OVSZ egy újszerű programmal tenné hatékonyabbá az itthoni vérellátást

A vérellátó rendszer nemcsak hazánkban, de világszerte is egyre nagyobb kihívásokkal szembesül, hiszen míg az igény egyre növekszik, a véradományok száma csökken. Van egy megoldás, ami már számos országban működik, így a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság (MAITT) az Országos Vérellátó Szolgálattal (OVSZ) együttműködve most olyan kezdeményezést indított, melynek célja, hogy a közép-kelet-európai országok is csatlakozzanak a Patient Blood Management (PBM) kezdeményezéshez.

Tovább


Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében

A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat - olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján kedden.

Tovább


A tudóst a megismerés vágya hajtja