hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A tudóst a megismerés vágya hajtja



| |
 


Az alapkutatásokra fordított összeg az egyik legjobban megtérülő befektetés, amit egy ország tehet - jelentette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat hétfői szegedi megnyitóján.

Az akadémikus előadásában felidézte John Horgan The End of Science című könyvében felvetett gondolatát, amely szerint véget ér a tudomány, mert lassan mindent tudunk. A Wolf-díjas matematikus nem ért egyet ezzel a felvetéssel, véleménye szerint egy lassú megismerési folyamat lépéseinél tartunk, még egy-egy tudományterületről sem állíthatjuk ezt.
Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy a tudóst a megismerés vágya hajtja, enélkül nem működne a tudomány. Minden kutatásban sok a tévhit, a zsákutca, fel kell ismerni, mikor járunk tévúton. Sok áltudomány úgy jön létre, hogy egy kedvenc gondolatról nem ismerjük el, hogy nem állja ki a tudomány próbáját - tette hozzá.

Mint Lovász László rámutatott, a világunk tele van olyan tudományos eredményekkel, melyek alkalmazása nélkül teljesen más lenne az életünk. Sokszor nem lehet előre látni, egy-egy felismerésnek milyen gyakorlati alkalmazása lesz.
A tudós példaként a többi közt az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó, idén Bolyai-díjjal kitüntetett Pál Csaba eredményeit említette, amelyek az evolúció elméletét és a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulását kapcsolták össze.

Az akadémikus kiemelte: az alapkutatások nemcsak azért fontosak, mert gyakorlati hasznot hozhatnak később, hanem a résztvevők miatt is. A tudomány a legkeményebb verseny, a sikerhez a legújabb módszerek, technológiák, műszerek kellene, ezeket azok a fiatalok, akik ebbe bekapcsolódnak, megtanulják, és alkalmazásukat elviszik az iparba.

A megnyitó ünnepségen átadták az akadémia tudományos díjait. Kiemelkedő tudományos életművének elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntették ki Bernáth Árpádot, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusát, Gáspár Lászlót, a Szent István Egyetem professor emeritusát, Geszti Tamás Bélát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát, Hegyi Klárát, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutató professor emeritáját, Jeney András Ivánt, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát, Ovádi Juditot, az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadóját és Szépvölgyi Jánost, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettesét.


MTI 2015. november 9., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

Hasi fájdalom és anaemia differenciáldiagnózisa - egy ólommérgezett család esete

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Európa erdeinek több mint fele eltűnt az elmúlt hatezer évben

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt...

Tovább


Elhunyt Csák Máté humanista gondolkodó

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Csák Máté, okleveles építészmérnök, festőművész, humanista gondolkodó, a magyar kortárs művészet támogatója és gyűjtője - közölte a család az MTI-vel csütörtökön.

Tovább


Teller Ede már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipart

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomtudós az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon.

Tovább


A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


A tudóst a megismerés vágya hajtja