hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A tudóst a megismerés vágya hajtja



| |
 


Az alapkutatásokra fordított összeg az egyik legjobban megtérülő befektetés, amit egy ország tehet - jelentette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat hétfői szegedi megnyitóján.

Az akadémikus előadásában felidézte John Horgan The End of Science című könyvében felvetett gondolatát, amely szerint véget ér a tudomány, mert lassan mindent tudunk. A Wolf-díjas matematikus nem ért egyet ezzel a felvetéssel, véleménye szerint egy lassú megismerési folyamat lépéseinél tartunk, még egy-egy tudományterületről sem állíthatjuk ezt.
Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy a tudóst a megismerés vágya hajtja, enélkül nem működne a tudomány. Minden kutatásban sok a tévhit, a zsákutca, fel kell ismerni, mikor járunk tévúton. Sok áltudomány úgy jön létre, hogy egy kedvenc gondolatról nem ismerjük el, hogy nem állja ki a tudomány próbáját - tette hozzá.

Mint Lovász László rámutatott, a világunk tele van olyan tudományos eredményekkel, melyek alkalmazása nélkül teljesen más lenne az életünk. Sokszor nem lehet előre látni, egy-egy felismerésnek milyen gyakorlati alkalmazása lesz.
A tudós példaként a többi közt az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó, idén Bolyai-díjjal kitüntetett Pál Csaba eredményeit említette, amelyek az evolúció elméletét és a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulását kapcsolták össze.

Az akadémikus kiemelte: az alapkutatások nemcsak azért fontosak, mert gyakorlati hasznot hozhatnak később, hanem a résztvevők miatt is. A tudomány a legkeményebb verseny, a sikerhez a legújabb módszerek, technológiák, műszerek kellene, ezeket azok a fiatalok, akik ebbe bekapcsolódnak, megtanulják, és alkalmazásukat elviszik az iparba.

A megnyitó ünnepségen átadták az akadémia tudományos díjait. Kiemelkedő tudományos életművének elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntették ki Bernáth Árpádot, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusát, Gáspár Lászlót, a Szent István Egyetem professor emeritusát, Geszti Tamás Bélát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát, Hegyi Klárát, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutató professor emeritáját, Jeney András Ivánt, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát, Ovádi Juditot, az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadóját és Szépvölgyi Jánost, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettesét.


MTI 2015. november 9., hétfő

Kapcsolódó anyagok

A tűheggyel lefelé történő szúrástechnika előnyei

Körzeti ápolók kihívásai és foglalkozásegészségügyi kockázatai a páciensek otthonában történ ellátások során

Koraszülöttek szüleinek véleménye a hazaadással kapcsolatos információkról és lelki támogatásról

Ápolók táplálkozási szokásainak vizsgálata

Obstruktív alvási apnoe szindróma: hogyan szűrjük, hogyan kezeljük?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

CBT-pszichoterapeuta szakképzés Debrecenben

Semmelweis Egyetem (SE) és a VIKOTE EURÓPAI CBT PSZICHOTERAPEUTA szakképzést hirdet Debrecenben

Tovább


CBT-pszichoterapeuta szakképzés Budapesten

A Semmelweis Egyetem (SE) és a VIKOTE EURÓPAI CBT-PSZICHOTERAPEUTA szakképzést hirdet Budapesten.

Tovább


A tavalyi volt sorban a harmadik év, amikor megdőlt a globális melegrekord

Emellett szintén emelkedett a jelentősebb üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxid légköri koncentrációja. A szén-dioxid koncentrációja globálisan 402,9 ppm..

Tovább


160 millió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel

Az elmúlt években több látványos felfedezés formálta át a mezozoikumi emlősökről kialakult képet. Az újabb eredmények szerint a jura időszakban forradalmi robbanáshoz hasonló módon jelent meg számos különféle életmódot folytató emlős.

Tovább


A tudóst a megismerés vágya hajtja