Hírvilág

A szerzett immuntolerancia felfedezője

2015. FEBRUÁR 20.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Brazíliába kivándorolt libanoni – maronita keresztény - apától és brit anyától származó Medawar Oxfordban tanult zoológiát, majd ott lett kutató a St. John's College-ban. Az 1940-es évek elején kezdett el az immunrendszer és a transzplantációk kérdésével foglalkozni. Kutatótársával, Thomas Gibsonnal közösen publikálta 1943-ban azt a nagy fontosságú tanulmányt, amelyben rámutattak, hogy a transzplantációk esetében a szervek kilökődését immunológiai okokra kell visszavezetni. Valamely szervezetnek a testidegen átültetett szövetekkel szembeni immunitása nem veleszületett, hanem szerzett, és a testidegen szövet hatására keletkezik. A világháború után előbb Birminghamben (1947-1951), majd Londonban (1951-1962) tanított, 1962-től kilenc éven át vezette az orvosi kutatásokkal foglalkozó, tekintélyes National Institute for Medical Research intézetet. Tudományelméleti kérdésekkel, valamint a tudományos kutatás és kísérletezés módszertanával is foglalkozott. 1959-ben hatrészes előadás-sorozatot tartott a BBC-ben az emberi faj jövőbeni fejlődéséről. Az angol tudós 1960-ban Frank M. Burnet társaságában, megosztva kapta meg az orvosi Nobel-díjat "a szerzett immuntolerancia felfedezéséért". Úgy vélte, hogy egykori tanítványa, Leslie Baruch Brent is megérdemelte volna az elismerést, ezért a díjjal járó pénzjutalom egy részét átadta neki. Cikkeivel, szerepléseivel nagyon sokat tett a tudomány népszerűsítéséért, amit az UNESCO külön díjjal ismert el 1985-ben. Számtalan hazai és nemzetközi elismerést kapott, a brit uralkodó 1965-ben lovagi rangra emelte. Korának egyik legelismertebb és legbefolyásosabb brit orvos-biológusa 1987-ben Londonban halt meg. Forrás: MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A szteroid gyorsítja a felépülést tüdőgyulladás esetén

A dexametazonnal kiegészítve javulhat az antibiotikumok hatásfoka közösségben szerzett tüdőgyulladás esetén – olvasható a The Lancet legutóbbi számában.

Klinikum

Klinikai vizsgálatokról

A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).

Klinikum

A dohányzás szerepe a rheumatoid arthritis patogenezisében - A Figyelő 2016;1

KISS Emese

A rheumatoid arthritis (RA) az ízületek destrukciójához vezető krónikus autoimmun betegség. Kialakulásában genetikai és környezeti faktorok együttesen vesznek részt. A genetikai meghatározottság körülbelül 50%-áért bizonyos HLA-DRB1 szekvenciák, az úgynevezett shared epitópok (SE) felelősek.

Hírvilág

Péterfy Sándor Utcai Kórház Izotóp Diagnosztikai Központja nemzetközi akkreditációt szerzett

Az Orvostudományi Szakemberek Európai Uniójának Nukleáris Medicinai Szakterülete (Nuclear Medicine of the European Union of Medical Specialists) és a Nukleáris Medicina Európai Tanácsa (European Board of Nuclear Medicine) nemzetközi akkreditációval ismerte el az Affidea Diagnosztika Péterfy Sándor Utcai Kórházban működtetett izotóp diagnosztikai központját. "

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.