hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szerzett immuntolerancia felfedezője



| |
 


A Brazíliába kivándorolt libanoni – maronita keresztény - apától és brit anyától származó Medawar Oxfordban tanult zoológiát, majd ott lett kutató a St. John's College-ban.
Az 1940-es évek elején kezdett el az immunrendszer és a transzplantációk kérdésével foglalkozni. Kutatótársával, Thomas Gibsonnal közösen publikálta 1943-ban azt a nagy fontosságú tanulmányt, amelyben rámutattak, hogy a transzplantációk esetében a szervek kilökődését immunológiai okokra kell visszavezetni.

Valamely szervezetnek a testidegen átültetett szövetekkel szembeni immunitása nem veleszületett, hanem szerzett, és a testidegen szövet hatására keletkezik.

A világháború után előbb Birminghamben (1947-1951), majd Londonban (1951-1962) tanított, 1962-től kilenc éven át vezette az orvosi kutatásokkal foglalkozó, tekintélyes National Institute for Medical Research intézetet.

Tudományelméleti kérdésekkel, valamint a tudományos kutatás és kísérletezés módszertanával is foglalkozott. 1959-ben hatrészes előadás-sorozatot tartott a BBC-ben az emberi faj jövőbeni fejlődéséről. Az angol tudós 1960-ban Frank M. Burnet társaságában, megosztva kapta meg az orvosi Nobel-díjat "a szerzett immuntolerancia felfedezéséért". Úgy vélte, hogy egykori tanítványa, Leslie Baruch Brent is megérdemelte volna az elismerést, ezért a díjjal járó pénzjutalom egy részét átadta neki.

Cikkeivel, szerepléseivel nagyon sokat tett a tudomány népszerűsítéséért, amit az UNESCO külön díjjal ismert el 1985-ben. Számtalan hazai és nemzetközi elismerést kapott, a brit uralkodó 1965-ben lovagi rangra emelte.
Korának egyik legelismertebb és legbefolyásosabb brit orvos-biológusa 1987-ben Londonban halt meg.

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A szerzett immuntolerancia felfedezője