hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A pestis már a bronzkorban fertőzhette az embereket



| |
 




A Koppenhágai Egyetem kutatói hét ember fogmaradványaiból vettek mintát, melyek bakteriális fertőzés nyomait tartalmazták. Azt is kimutatták, hogy a kórokozó nem válthatott ki a bubópestisjárványt és bolhák sem terjeszthették, ezek a tulajdonságok később alakultak ki - számolt be a Cell című szaklapban megjelent tanulmányról a BBC News.
A tudósok 101 ősi csontvázat vizsgáltak meg, a maradványok lelőhelyei Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjedtek. Hét egyed fogain fedezték fel a Yersinia pestis baktérium nyomait. Az emberi maradványok legidősebbike 5783 éves volt.
Az elemzés kimutatta, hogy a baktérium korabeli állapotában még hiányoztak azok a vonások, amelyek halálos világjárványhoz vezethettek volna. Ekkoriban csak szeptikus vagy tüdőpestist okozhattak, mely szinte mindig halálos.
A baktérium genetikai kódjának változásait analizálva a kutatók úgy becsülték, Kr. e. 1000-ig tartott, amíg kialakult a kórokozó ma ismert formája. Egyik mutációja lehetővé tette, hogy a baktérium életben maradjon a bolha szervezetében. Ez volt a betegség történetének legjelentősebb mutációja, mert ez vezetett a leggyorsabb terjedéshez.
Egy újabb gén - a pla nevű - tette lehetővé, hogy a kórokozó különböző szövetekbe hatoljon és bubópestisjárványt okozzon.

"Kimutattuk, hogy a pestis már az eddig véltnél 2000 évvel korábban elterjedt. Az ilyen kutatások idővel segítenek megérteni, honnan eredtek, hogy alakultak ki a betegségek" - mondta Este Willerslev, a tanulmány vezető szerzője, aki úgy véli, a pestis nagyban befolyásolta a korai emberi populációk sorsát.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az európai népesség nem fokozatosan növekedett, hanem történelmének egyes időszakaiban akár 60 százalékkal is csökkent. Lehetséges, hogy a pestis számlájára is írható a veszteség.
A pestis ma is fertőz néhány országban: 2013-ban 783 esetet regisztráltak a világon, 126-an haltak bele a betegségbe. Az fertőzések többnyire Afrikában történnek, ám a kór még az Egyesült Államokban is felüti a fejét.
(http://www.bbc.com/news/health-34603116)




MTI 2015. október 23., péntek

Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


A pestis már a bronzkorban fertőzhette az embereket