hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A párizsi szerelemért



| |
 


A nagy sikerre való tekintettel a párizsi Városháza meghosszabbította március 29-ig a világhírű magyar származású fotóművész, Brassai mintegy háromszáz, az 1930-as években a francia fővárosról készült eredeti felvételeiből látható nagyszabású kiállítását.

A Brassai: a párizsi szerelemért címmel ingyenesen látogatható tárlatot közel 200 ezren látták a november 8-i nyitás óta. A kiállítás - amelyre csak közel félórás utcai sorban állást követően lehet bejutni - eredetileg szombaton ért volna véget, de a nagy érdeklődésre tekintettel a fővárosi önkormányzat három héttel meghosszabbította azt.

A kiállítás mindazt bemutatja, ami több mint fél évszázadon át Brassait, az írót, a fotóst, a filmest Párizs különböző helyeihez, a város értelmiségéhez, mű­vészeihez, nagy családjaihoz, a prostituáltakhoz, a szélhámosokhoz, mindahhoz kötötte, ami a le­gendás Párizst jelenti.

Az örmény anyától és magyar apától származó Halász Gyula (1899-1984) az erdélyi Brassóban született, Budapesten, majd Berlinben végezte tanulmányait, 1924-ben telepedett le Párizsban. Magyarországra és Erdélybe soha többé nem tért vissza, de eleinte magyar és német lapok franciaországi tudósítójaként dolgozott. Harmincéves korában kezdett fotózni, ekkor ismerkedett meg a szintén magyar származású André Kertésszel, akit elkísért fotóriportjaira.

Brassai a párizsi magyar kolóniának köszönhetően ismerte meg a francia főváros éjszakai világát, amelynek megörökítésére kezdte használni fényképezőgépét. 1932-ben jelent meg első fotóalbuma, a Paris de nuit (Éjszakai Párizs), amelyet máig úgy tartanak számon, mint a fényképészet történetének egyik kivételesen fontos könyvét. A gyűjtemény szemléletében és technikájában is páratlan pillanatfelvételeinek - amelyekhez Brassai nem használt mesterséges fényt - eredeti előhívásai a tárlat legfőbb helyére kerültek. Ezek közül számos kép (például a Macskakövek) ma már ikonnak számít.

Brassai 1932-től a párizsi falakon található graffitiket és falfirkákat fotózta, amelyek először csak 1956-ban kerültek kiállításra a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MOMA). Ezeknek külön részt szentel a kiállítás, ahogy a piacon ma már ritkaságnak számító aktfotóinak is.

Szintén a harmincas évek elején ismerkedett meg a szürrealista művészek csoportjával és a Minotaure képzőművészeti folyóirat körével. Olyan zsenik barátságát élvezte, mint André Breton, Salvador Dalí, Giacometti, Tristan Tzara, Man Ray, megismerte Matisse-t, Mirót, Léger-t, Le Corbusier-t, s nem utolsósorban Picassót, akivel barátsága a művész haláláig tartott, s ennek emlékét őrzi a Beszélgetések Picassóval című kötete. Külön teremben láthatók a Picassóról és a műterméről készült felvételek, valamint más művészekről és enteriőrökről készült sorozatai, s megtekinthető az Amíg lesznek állatok című kisfilmje is, amelyet 1956-ban a vincennes-i állatkertben forgatott és amely a cannes-i filmfesztiválon különdíjat kapott.



2014. március 10., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A párizsi szerelemért