hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A malária gyógyszerrezisztens kórokozója jelenthet új fenyegetést Afrikában



| |
 




Az Artemisinin-rezisztens kórokozóval hét évvel ezelőtt találkoztak először a kutatók Kambodzsában és azóta Délkelet-Ázsia számos területéről jelentették az észlelését.
Az 1950-es évek óta sorra buknak el a malária elleni készítmények a parazita (Plasmodium falciparum) átalakulása miatt és minden egyes alkalommal a Thaiföld-Kambodzsa határon üti fel a fejét a probléma, majd innen terjed szét az egész világon.
A kutatók attól tartanak, hogy az Artemisinin-rezisztens parazita esetében is fennáll a kirajzás lehetősége, habár egyelőre keveset tudnak a kórokozó terjedéséről.
A laboratóriumi kísérletekben a szakemberek két ázsiai szúnyogfajt és Afrika elsőszámú maláriaterjesztőjét (Anopholes coluzzii) is megfertőzték a gyógyszerrezisztens törzzsel - adta hírül a BBC News.
"Döbbenten tapasztaltuk, hogy az Anopholes coluzzii nem csupán azonnal megfertőződött, de semmivel sem tűnt kevésbé fertőzöttnek, mint a két délkelet-ázsiai betegséghordozó" - mondta a vizsgálatot végző Rick Fairhurst, az amerikai Nemzeti Allergológiai és Infektológiai Intézet (NIAID) munkatársa. "Ez nagyon meglepő volt számunkra, mivel arra számítottunk, hogy legalább egy kis mérséklődést látunk" - tette hozzá a szakember.
A kutatók szerint igen aggasztó a parazita azon képessége, hogy "ugrálni" tud az evolúciós szempontból egymástól több millió évnyire lévő fajok között; és bár ilyesfajta transzmisszióra még nem volt példa a természetben, az új kutatás azt mutatja, hogy a dolog lehetséges.
"Olyan parazitával van dolgunk, amely nem csupán ellenáll az Artemisininnek, hanem korlátok nélkül képes megfertőzni különböző szúnyogfajokat, átterjesztve a betegséget az emberekre is" - fejtette ki Fairhurst, hozzátéve, hogy kollégáival úgy vélik, nagyon nehéz lesz megfékezni ennek a parazitának a terjedését.
Az artemisinin a malária elleni hatóanyagok egy új osztályát képviseli, amely gyorsan öli meg a maláriaparazitákat kifejlődésük korai szakaszában, ez magyarázza példátlan erejét a súlyos malária fertőzések kezelésében. A kínai Juju Tu épp az artemisinin - az Artemisa annua aktív összetevőjének - sikeres kivonásáért kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elmúlt 15 évben a maláriahalálozások aránya 60 százalékkal esett vissza világszerte és 6,2 millió halálesetet sikerült megelőzni. A kutatók hangsúlyozták, hogy nem engedhetik meg maguknak az Artemisinin elvesztését.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-34583854)




MTI 2015. október 21., szerda

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A malária gyógyszerrezisztens kórokozója jelenthet új fenyegetést Afrikában