TARTALOM

 VISSZA

 


A magyar középosztály 59 százaléka magánszolgáltatóhoz fordul



| |
 


A magyar középosztály 59 százaléka magánszolgáltatóhoz fordul, ha orvosra van szüksége, mégis alig kötnek magán egészségbiztosítást - közölte a MediHelp International egészségügyi szolgáltató.

A tájékoztatás szerint a középosztály közé a 90-150 ezer forint egy főre eső nettó jövedelemmel rendelkező aktív munkavállalók tartoznak.
Tavaly mindössze 11 milliárd forint értékben kötöttek a magyarok betegségbiztosítást, ebből pedig 3,6 milliárd forintot fizettek ki, vagy költöttek szolgáltatásra. Mivel az összegbiztosítások - betegség esetén adott összeg fizetése - a leginkább elterjedtek, a kifizetés jelentős része pénzbeli, a megkapott összeget pedig a beteg akár hálapénzként (paraszolvenciaként) is fizetheti - tájékoztatott a cég a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adataira alapozva.

Közölték, a publikált piaci becslések szerint a számla nélkül fizetett szolgáltatásokkal és a paraszolvenciával együtt Magyarországon évente több mint 300 milliárd forintot költenek az emberek egészségügyi szolgáltatásokra, az állami mellett. Ebből 139 milliárd forint a magánszolgáltatók részére, 144 milliárd forint pedig egyéb, nagyrészt magán- és lakásrendelőkben elköltött összeg.

A Századvég Alapítvány által, a Mabisz megbízásából készített felmérésből pedig az derül ki, hogy a magyarok 28 százaléka kötne egészségbiztosítást a közeljövőben és lenne hajlandó havi rendszerességgel néhány ezer forintot áldozni erre a célra, míg 48 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem fog ilyet kötni. A felmérésben résztvevők 83 százaléka már most is rendszeresen költ az egészségére, átlagosan 8857 forintot havonta.



MTI 2015. október 31., szombat

Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


A magyar középosztály 59 százaléka magánszolgáltatóhoz fordul