hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A magyar felsőoktatás versenyképessége



| |
 



EU-forrásokkal növelné a felsőoktatás versenyképességét Magyarország

Az idén induló uniós költségvetési ciklusban több mint százmilliárd forint jut a hazai felsőoktatás versenyképességének növelésére - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) EU-fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkára kedden Pécsen.

Köpeczi-Bócz Tamás a Tempus Közalapítvány és a Magyar Rektori Konferencia által szervezett, Nemzeti felsőoktatási kiválóság című konferencián közölte, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében a többi között infrastrukturális fejlesztésekre és a felsőoktatás szerkezetátalakítását célzó intézkedésekre összesen 120-130 milliárd forintot fordíthat 2020-ig Magyarország.

Az indokokról szólva megjegyezte: egyre nagyobb a verseny Európában és a világban a felsőoktatásban, ami hazánkat is arra készteti, hogy pályázatokkal ösztönözze az ágazat fejlesztéseit.

A helyettes államtitkár azt mondta, a világ felsőoktatási intézményeinek rangsorában Magyarország legnagyobb egyetemei közül jelenleg négy van az 500. és a 700. hely között, a fejlesztéseket szolgáló intézkedéseknek köszönhetően viszont azt tűzték ki célul, hogy több is bekerüljön a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé.

Közölte, ehhez a többi között olyan szerkezetátalakításokra van szükség, amelyekkel növelhető a természettudományi, mérnöki, informatikai képzésben részt vevők, az idegen nyelvet, nyelveket kitűnően beszélő diplomások aránya, a reálgazdaságban elhelyezkedni képes kutatók száma.

Köpeczi-Bócz Tamás elmondta, ez év második felében, várhatóan augusztus végén, szeptember elején jelenhetnek meg az első olyan pályázatok, amelyek szolgálhatják a kormányzat célkitűzéseit.

Kardon Béla, az Emmi főosztályvezetője a konferencián azt hangoztatta, hogy a megfelelő humán erőforrás segítségével lendíthető fel a leginkább a gazdaság, ezért Magyarországnak törekednie kell arra, hogy magasabb legyen a felsőoktatásban végzettek aránya, ezzel együtt pedig tovább növekedjen az oktatás színvonala. Az uniós forrásokkal és a hazai állami támogatásokkal mindezeket a célkitűzéseket szeretnék elérni - tette hozzá.




MTI 2014. május 6., kedd

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A magyar felsőoktatás versenyképessége