hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A magyar felsőoktatás versenyképessége



| |
 



EU-forrásokkal növelné a felsőoktatás versenyképességét Magyarország

Az idén induló uniós költségvetési ciklusban több mint százmilliárd forint jut a hazai felsőoktatás versenyképességének növelésére - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) EU-fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkára kedden Pécsen.

Köpeczi-Bócz Tamás a Tempus Közalapítvány és a Magyar Rektori Konferencia által szervezett, Nemzeti felsőoktatási kiválóság című konferencián közölte, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében a többi között infrastrukturális fejlesztésekre és a felsőoktatás szerkezetátalakítását célzó intézkedésekre összesen 120-130 milliárd forintot fordíthat 2020-ig Magyarország.

Az indokokról szólva megjegyezte: egyre nagyobb a verseny Európában és a világban a felsőoktatásban, ami hazánkat is arra készteti, hogy pályázatokkal ösztönözze az ágazat fejlesztéseit.

A helyettes államtitkár azt mondta, a világ felsőoktatási intézményeinek rangsorában Magyarország legnagyobb egyetemei közül jelenleg négy van az 500. és a 700. hely között, a fejlesztéseket szolgáló intézkedéseknek köszönhetően viszont azt tűzték ki célul, hogy több is bekerüljön a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé.

Közölte, ehhez a többi között olyan szerkezetátalakításokra van szükség, amelyekkel növelhető a természettudományi, mérnöki, informatikai képzésben részt vevők, az idegen nyelvet, nyelveket kitűnően beszélő diplomások aránya, a reálgazdaságban elhelyezkedni képes kutatók száma.

Köpeczi-Bócz Tamás elmondta, ez év második felében, várhatóan augusztus végén, szeptember elején jelenhetnek meg az első olyan pályázatok, amelyek szolgálhatják a kormányzat célkitűzéseit.

Kardon Béla, az Emmi főosztályvezetője a konferencián azt hangoztatta, hogy a megfelelő humán erőforrás segítségével lendíthető fel a leginkább a gazdaság, ezért Magyarországnak törekednie kell arra, hogy magasabb legyen a felsőoktatásban végzettek aránya, ezzel együtt pedig tovább növekedjen az oktatás színvonala. Az uniós forrásokkal és a hazai állami támogatásokkal mindezeket a célkitűzéseket szeretnék elérni - tette hozzá.




MTI 2014. május 6., kedd

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Út a digitális orvosláshoz

Nosocomialis fertőzések profilaxisa az alapellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Tovább


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...

Tovább


A számítógépes biológiai képelemzésről szerveztek nemzetközi konferenciát Szegeden

Mintegy 250 biológus, képelemzéssel foglalkozó informatikus, valamint mikroszkópok építésével foglalkozó szakember részvételével szerveztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

Tovább


A magyar felsőoktatás versenyképessége