Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, tavaly tiltotta meg az akkor hivatalban lévő egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2012-es eredményeinek nyilvánossá tételét, amelynek adatai a kórházi fertőzések és az ehhez köthető halálozások számának emelkedését mutatták. Az IME egészségügyi szaklap kétnapos II. Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferenciájának szerdai programján kiderült, a sajtónyilvánosságot akarták elkerülni.

Saját kutatásukat mutatta be a konferencián dr. Iványi Zsolt, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgató-helyettese, infekciókontroll (IC) vezetője saját vizsgálataik eredményeiről számolt be, amelyet tavaly január és december között levett légúti-, hasi eredetű-, véráram- és húgyúti minták alapján végeztek.

A pán- és multirezisztens kórokozók okozta nozokomiális infekciók (NI) elterjedése különös kihívást jelent a csökkent immunválasszal rendelkező, kritikus állapotú betegek ellátását végző intenzív terápiás osztályokon (ITO), ahol a gyakran alkalmazott széles-spektrumú antibiotikus terápia következtében gyakoribb az NI, emelkedett mortalitást és elhúzódó kórházi kezelést okozva. A probléma nem csak abban rejlik, hogy a választandó antibiotikum drága, vagy esetenként nem elérhető, hanem hátráltatja az idejében – szeptikus beteg esetén a felvételt követő első órában – megkezdett terápiát is. A kényszerből adagolt antibiotikum pedig további rezisztens törzsek kialakulásához vezet – hangzott el az előadásban.

Az ITO-kon ezért különösen nagy jelentősége van a megfelelően végzett IC-nek, amelynek nem csak az NI-k számának csökkentésében, hanem az időben megkezdett adekvát empirikus terápia kivitelezésében, és az antibiotikus politika tervezésében is szerepe van – foglalta össze a szakember.
Megjegyezte, hogy saját kutatásaik eredményeit szerették volna összevetni az országos helyzettel, ezért több ízben igyekeztek megszerezni az NNSR-be 2013-ban jelentett adatokat, azonban nem jutottak hozzá. Pedig, mint azt dr. Iványi Zsolt kiemelte, fontos lenne az országos és a lokális survillance egymást nem helyettesítő, egyidejű végzése.

Az NNSR tavalyi letiltására „az újságírók miatt volt szükség" – szólt hozzá az előadáshoz dr. Kurcz Andrea, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Kórházi Járványügyi Osztályának vezetője. Mint mondta, a 2012-es NNSR jelentést a kórházak belső használatra megkapták, az pedig egyelőre nem dőlt el, hogy a 2013-as NNSR-nek, amelyet a vonatkozó miniszteri rendelet szerint idén nyáron kellett volna nyilvánosságra hozni, mi lesz a sorsa. Mint Kurcz Andrea fogalmazott, elképzelhető, hogy ugyanúgy, mint tavaly, ezt is „nem nyilvános” felirattal kaphatják majd kézhez az intézmények, de az is lehetséges, hogy „változás lesz a rendszerben”. Hogy milyen, azt az osztályvezető asszony nem közölte.

Ahol másképp csinálják

A titkolózás annál is inkább érthetetlen, mert Angliában éppen a nyilvánosságnak, és a sajtóban közölt cikkeknek köszönhetően, társadalmi nyomásra kezdtek el kormányzati szinten foglalkozni az NI-kkel, olyannyira, hogy 2005-ben politikai kampánykérdéssé is vált az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorítása. Az adatok mindenki – a klinikusok, a betegek és a sajtó – számára folyamatosan elérhetőek, azok közlését a „botrányok” idején sem tiltották le.

A szigetországban a komoly erőfeszítéseknek köszönhetően szignifikáns csökkenést értek el az NI-k számában az elmúlt 5-10 évben, ennek ellenére a kérdés nem került le a terítékről. Idén áprilisban Gillian Leng professzor, az ottani Országos Egészségfejlesztési Intézet (National Institute for Health and Care Excellence, NICE) igazgató helyettese a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy bár a legismertebb NI-k, a Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) és a Clostridium difficile (CD) aránya jelentősen csökkent az elmúlt években, de az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések még mindig nagyon is valós veszélyt jelentenek a betegek, családtagjaik és az egészségügyi személyzet számára.

Angliában zéró toleranciát hirdettek a multirezisztens kórokozókkal és az MRSA-val szemben. Nem söpörték a szőnyeg alá a problémát, és a kórházi fertőzések számának csökkentése az egyik legfontosabb prioritás a kormányzat számára, nem csak szavakban, hanem tettekben is.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-10-15

Kulcsszavak

kórházi fertőzés, NNSR, antibiotikum, multirezisztens kórokozó

Hozzászólások:

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Az év orvos írója és költője 2018 – pályázat

Pályázatot hirdet az Irodalmi Rádió Az év orvos költője, valamint Az év orvos írója cím odaítélésére. A pályázaton orvos, illetve egészségügyi végzettséggel rendelkezők, egészségügyi intézményben dolgozók vagy egyéb egészségügyi munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Versekkel és novellákkal lehet pályázni. Az eredményeket az Irodalmi Rádió felolvasóest-sorozatának keretében teszik közzé 2018. szeptember 15-én.

Tovább

Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább

Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább

Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább