hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A kísérleti pszichológia megalapítója



| |
 


A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanult, majd Lipcsében Wilhelm Wundt pszichológus és fiziológus tanítványa volt. Az általános gyógyászati ismeretek elsajátítása után érdeklődése a pszichiátria felé fordult, már fiatal éveiben feltűnő eredményeket ért el az elmezavar alaposabb felismerésében és gyógyításában.

A budapesti orvoskaron a Pszichiátriai Klinika mellett kísérleti pszichológiai laboratóriumot létesített 1899-ben - ez volt az első lélektani laboratórium a budapesti orvoskaron -, majd 1902-ben megszervezte annak jogutódját, a Gyógypedagógiai és Pszichológiai Magyar Királyi Laboratóriumot. Munkatársaival a gyógyítás és nevelés pszichológiai alapjait teremtette meg a laboratóriumban, amelynek kiadásait gyakran saját költségéből fedezte. Ma két intézmény is elődjének tekinti: a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Pszichológiai Laboratóriuma és az MTA Pszichológiai Intézete.

1906-ban egyetemi tanári címet kapott, két év múlva rendkívüli egyetemi tanár lett. Az egyetem orvoskara azonban nem nézte jó szemmel, hogy az intézmény helyet ad a kísérleti pszichológiának, a lélek tanulmányozásának, ezért fokozatosan kiszorították köreikből.
1916-ban az Apponyi Poliklinika ideggyógyászati főorvosává nevezték ki. 1924-től az egészségügy királyi főtanácsosa volt, majd miután megvált a laboratórium vezetésétől, annak tudományos felügyelője maradt. Mindezek mellett a Gyógypedagógiai Tanítóképző előadó tanáraként is működött. 1928-ban megalapította a Magyar Pszichológiai Társaságot, amelynek 3 évig elnöke majd örökös tiszteletbeli elnöke volt.

Számos vizsgálati és mérési eljárást és készüléket (mnemométer, tudatfantom) dolgozott ki a pszichés működés vizsgálatára, őt tekintik Magyarországon a kísérleti pszichológia megalapítójának. Jelentősek az asszociációval és az emlékezettel kapcsolatos vizsgálatai. Az emlékezet működéséről máig fontos alaptörvényt állított fel, az úgynevezett homogén gátlást, amely szerint a hasonló anyagok tanulása rontja a felidézést.

Az állítás, amelyet Ranschburg-féle gátlásként vagy jelenségként emlegetnek, általános érvényűnek bizonyult, a mai napig kutatják. Kiemelkedőek a fogyatékos embereken végzett figyelem-, emlékezet-, érzelemvizsgálatai, a számolás-, olvasás-, írás- és rajzképességgel kapcsolatos kutatási eredményei.

A fentiekkel összefüggő gyermekkori képességzavarokról közölt adatait és következtetéseit külföldön is ismertette, azokat mai napig nevéhez kötik. A magyar gyógypedagógia-történetben általános gyógypedagógiai elméleti fejtegetései is jelentősek. A gyógypedagógia fogalmáról, egységéről, szakterületeiről, a speciális szakemberképzésről vallott nézetei mind a mai napig meghatározóak maradtak.

Szakkönyveket, tanulmányokat is írt magyar, francia és német nyelven. Jelentős összefoglaló munkája az 1923-ban megjelent kétkötetes Emberi elme című műve.


Gyógyító munkáját zsidó származása miatt a harmincas évektől hátráltatták, Budapest ostromakor, 1945. január 12-én halt meg. Hamvai a Rákoskeresztúri új köztemetőben nyugszanak, emléktáblája az akadémia Pszichológiai Intézetének falán található. A Magyar Pszichológiai Társaság nevét megörökítő emlékérmet alapított 1970-ben.

2014. 12. 16.

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A kísérleti pszichológia megalapítója