hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A betegek élete a kézhigiénén múlik


A betegek élete a kézhigiénén múlik

| |
 

A nosocomialis infekciók (NI) zöme kontakt fertőzésre vezethető vissza, 80 százaléka az elégtelen kézmosás, vagy a kézmosás hiányának következménye. Miközben az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 50-70 százaléka lenne megelőzhető a kézhigiénés protokollok betartásával, Európában Magyarországon a legalacsonyabb az alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás, mindössze 6 liter/1000 betegnap – derül ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) adataiból.

Mindezt alátámasztotta az a felmérés, amelyet a WHO Kézhigiénés Önértékelő Rendszer (KÖR) kérdőívének segítségével végeztek a magyarországi kórházakban 2014-ben. A KÖR-rel objektíven értékelhető az intézmények kézhigiénés gyakorlata, emellett az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) a Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szervektől szúrópróba szerű ellenőrzést is kért tavaly – számolt be Szeberényi Katalin, az OTH Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztályának munkatársa az IME egészségügyi szaklap negyedik alkalommal megrendezett, kétnapos Országos Infekciókontroll Konferenciáján.

Elégtelenre „vizsgázott” a KÖR alapján 106 hazai fekvőbeteg ellátóból egy, ahol hiányos a kézhigiénés gyakorlat, ezért annak szignifikáns fejlesztésére van szükség. Egy szinttel jobban teljesített, így alap minősítést kapott 37 kórház, ahol néhány intézkedés ugyan történt, de meg kell újítani a standardokat. Közepesre értékeltek 64 szolgáltatót, ahol elkezdődött a kézhigiéne promóciója, és fejlődött a gyakorlat is, ám hosszú távú terveket nem készítenek. Mindössze négyen értek el haladó szintű minősítést, ahol eszerint optimális a kézhigiéné, azonban egyetlen hazai kórháznak sem sikerült a legjobb, vezető szintet megütnie – összesített a szakember, és elmondta, a pontrendszerben értékelték többek között a képzést, oktatást, a tárgyi feltételeket és a visszacsatolást is.


Ellenőrzés nélkül jók


Akár jók is lehetnének a Pest megyei eredmények, hiszen a kórházak húsz százaléka kapott haladó minősítést, azonban dr. Pem Teréz, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Népegészségügyi Főosztály, Kórházhigiénés Osztályának vezetője megjegyezte, a hivatal munkatársai ritkán tudnak vidékre utazni, így az önbevalláson alapuló KÖR szúrópróbaszerű ellenőrzésére csak esetenként volt lehetőségük. Tíz Pest megyei aktív fekvőbeteg ellátó közül öt alap, három közepes, kettő pedig haladó szintet ért el. Budapesten ketten két intézmény éppen csak átbukott az elégtelen minősítés ponthatárán, 13 kórház csak az alapszintet érte el, 12 szolgáltató közepesen teljesített. A pontszámok alapján a szolgáltatók a kézhigiénés képzésben és oktatásban a legjobbak, az értékelés és visszacsatolás viszont nagyon rosszul működik, és kevésbé jók az intézményi biztonságos környezet tekintetében.

A kezelőkben, vizsgálókban, ambulanciákon és nővérdolgozókban mindenütt volt folyékony szappan, ám a betegszobákból már jellemzően hiányzik – állapították meg a BFKH ellenőrei a bejárásokon. Akadozik viszont a papírtörlők, a rollnis, vagy textiltörölközők utánpótlása, a tartók ott vannak a kézmosás helyén, de a feltöltésükre sokszor már nem jut pénz. Kevés olyan szolgáltatóval találkoztak, amely rendelkezik elkülönített pénzalappal a kézfertőtlenítő szerek biztosítására, jellemzően a gyógyszerkeret terhére vásárolják meg ezeket az intézmények. Az új belépőket mindenütt megfelelően oktatják a kézhigiénés szabályokra, azonban a dolgozók további képzéséről már nem ennyire jók a tapasztalatok – összegezte Pem Teréz, hozzátéve azt is, a kórházak az ellenőröknek jelezték, több magyar nyelvű oktatási segédanyagra lenne szükségük.

A kézhigiénés fejlesztések fókuszába a zsebben hordható alkoholos kézfertőtlenítők számának növelését állítja a legtöbb intézmény, ám jellemzően maximum egy évre terveznek, hosszú távú elképzeléseket nem fogalmaznak meg, és sokhelyütt a menedzsment nem igazán elkötelezett az infekciókontroll mellett.


Harc a kézmosásért


Alapvető feltétel lenne a gyógyító munkában a kézfertőtlenítés, azonban a kórházhigiénikusnak mégis meg kell vívnia ennek érdekében a dolgozókkal – mondta Ócsai Gabriella, a debreceni Kenézy Kórház és Rendelőintézet Klinikai Farmakológiai Infektológiai és Allergológiai Intézetének vezető főnővére, ahol az elmúlt másfél évben négy ízben végeztek direkt megfigyeléses kézhigiénés compliance vizsgálatot, és jelentős, pozitív irányú változást tapasztaltak.

Műköröm, gyűrűk, karláncok viselése, körömlakk használata a kézhigiénés guideline szerint is tilos , azonban a Kenézyben vezetői utasítással is megerősítették mindezt, ugyanis a dolgozók többsége felháborodással fogadta, amikor az infekciókontroll szakemberek leszedetnék ezeket – számolt be Ócsai Gabriella, aki szerint nem csak a kézmosásra, de a megfelelő fertőtlenítőszer adagolókra is protokoll kellene. Kórházukban 52 féle adagolót találtak, minden felújítás alkalmával új készülékek érkeztek, ráadásul a kivitelezők soha nem egyeztetnek a szakemberekkel arról, melyik lenne a legmegfelelőbb a betegellátás szempontjából, így előfordul, hogy a tartó ott van, de nincs mit beletölteni. Ráadásul nehéz úgy kiírni a termék specifikus beszerzést, hogy az ne legyen cég specifikus, ugyanakkor kompatibilis legyen a már használtban lévő adagolókkal.

Csökkenti a kézfertőtlenítési hajlandóságot a fertőtlenítőszer komforthatása, ha az kiszárítja a bőrt, nem szívesen használják a kollégák. A compliance vizsgálat rámutatott arra is, hogy az oktatás első sorban a szakdolgozók körében volt eredményes, az orvosok azt követően is kevésbé mostak kezet. Az egyetemről kikerült orvostanhallgatók egyébként több ízben jelezték: soha nem találkoztak kézhigiénés oktatással, az egyetemen ezt az alapvető szabályt nem tanítják a hallgatóknak.


Frissítő képzés nagyobb hajlandóság


Járványos időszakban a páciensek figyelmét is felhívják a kézhigiéné fontosságára néhány kórházban – hangzott el Pem Teréz előadásában, ám hogy érdemes lenne a látogatók és hozzátartozók figyelmét is felhívni a kézmosás fontosságára, az már dr. Orosz Gábor aneszteziológus beszámolójából derült ki. A Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbjének Intenzív Terápiás Osztályán (ITO) folyó projektben ugyanis a hozzátartozók szerepeltek a legjobban. A program pedig amellett, hogy a debreceni kórházban tapasztaltakhoz hasonlóan igazolta az oktatás fontosságát – hiszen a frissítő képzést követően az alkoholos kézfertőtlenítő használata 11,5 százalékkal emelkedett – arra is ráirányított a figyelmet, hogy a budapesti medikusok képzésében is kevés figyelmet fordítanak a kézhigiénés oktatásra. A kézmosási protokoll az ITO-kon különösen fontos, hiszen itt minden harmadik beteg elkap valamilyen magas mortalitású NI-t.

A perinatális intenzív centrumok (PIC) egynegyedénél találtak zsebben hordható, alkoholos kézfertőtlenítőt, és 87 százalékuknál van kihelyezett kézfertőtlenítő szer a betegellátási pontokon – tájékoztatott egy tavalyi felmérés eredményeiről Veress István, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Kórházi-járványügyi osztályának munkatársa. A 18 intézmény 23 centrumának helyszíni bejárása és kérdőíves megkeresése után az is kiderült, hogy a PIC-eken átlagosan három koraszülött jut egy ápolóra, de találkoztak olyan példával is, ahol egy orvosra 15, míg egy nővérre öt csecsemő jutott, miközben az alacsony dolgozói létszám a NI kialakulásának egyik kockázati tényezője.


Mobilon jön a fertőzés


Ismerve a hazai kézhigiénés hajlandóságot, kétséges, hogy az orvosok és szakdolgozók naponta fertőtlenítsék telefonjaikat, pedig ezek a készülékek potenciális kórokozó hordozók. Szabó Rita, az OEK kórházi-járványügyi osztályáénak munkatársa elmondta, a nemzetközi szakirodalom szerint mindössze az egészségügyi dolgozók nyolc százaléka fertőtleníti a készülékét, miközben ezek kontaminációja 40-100 százalék között van. A leggyakoribb, mobiltelefonokról vett mintákban kimutatott kórokozó a Staphylococcus (koaguláz-negatív és aureus) volt.

Bár a dolgozók tudják, hogy telefonjuk potenciális kórokozó hordozó, a szakember úgy véli, nem csak kéz-, hanem mobil-higiénés plakát is elkelne a munkahelyeken. Eddig egy hazai kórház kereste meg az OEK-et, mit javasol mobil-ügyben, ám mivel a mobileszközök gyártóinak nincs ajánlása a készülékek fertőtlenítésére, ezért a kórházaknak kellene erre szabályozást kidolgoznia. Felmerülhet akár a mobiltelefon használatának korlátozása a fekvőbeteg-ellátóknál – ám ez szinte kivitelezhetetlen. A szakirodalom olyan vízálló, nem porózus tokok használatát javasolja, amelyek a mobil kontamináció csökkentésének érdekében fertőtleníthető, vagy eldobható plasztikból készülnek. A megoldás gyártói oldalról is érkezhet: az ezüstkolloid bevonat antibakteriális felületet eredményez.


Nézzék, ne nézzék?


A kézhigiénés sztahanovistákat nem Magyarországra találták ki – jegyezte meg egy hallgató az előadások után, aki szerint más módszerrel kellene objektíven mérni a kézhigiénét. Orosz Gábor erre úgy reagált, a direkt megfigyeléses módszernek nem az a lényege, hogy büntessék azt, aki rosszul mos kezet, hanem hogy dicsérjék azt, aki jól.

Nincs kialakult kultúrája, a direkt megfigyeléses módszernek, és elegendő szakember sem, akik elvégeznék – reflektált Pem Teréz is, aki elmondta, van olyan intézmény, ahol működik ez a szisztéma, de a kollégákat gyakorlatilag rendőrnek tekintik az egészségügyi dolgozók, pedig nekik is meg kellene érteniük, hogy nem baj, ha valaki kézmosás közben figyel, és segít a hibák kiküszöbölésében. Egyébként a direkt megfigyeléses módszert a kézhigiénés compliance mértékének meghatározására egyetlen, a KÖR felmérésben ellenőrzött intézményben sem alkalmazták, a hajlandóságot a fertőtlenítőszer fogyásból igyekeznek megbecsülni a kórházak, emellett szívesen alkalmazzák az UV lámpás vizsgálatot.

A debreceni kórház kézhigiénés compliance vizsgálatáról szóló előadásban egyébként elhangzott az is, hogy a Kenézyben az országos tendenciához hasonlóan érzékelték a multirezisztens kórokozókkal (MRK) kolonizált betegek számának növekedését, ezért bevezették a betegek kötelező szűrését felvételkor, így akadályozva meg a behurcolást. Bár Paller Judit országos tisztifőorvos a migrációs helyzet kapcsán hazánkba látogató WHO delegációt kísérte a konferencia idején, ezért nem tudott részt venni a rendezvényen, egy korábbi kórházhigiénés eseményen arról beszélt, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, és a halmozódó halálesetek nagyobb problémára utalnak, mint amit átlátunk, az MRK-k pedig népegészségügyi problémát jelentenek Magyarországon. Ezért az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (OIAB) már 2010-ben készített egy anyagot az antibiotikum-rezisztens kórokozók terjedésének visszaszorítására.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-10-16


Kulcsszavak

kézhigiéné, kézmosás, nosocomialis infekció, multirezisztens kórokozó

Kapcsolódó anyagok

A betegek élete a kézhigiénén múlik

Új antibiotikum: tigecyclin

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Anaerococcus nagyae – az új faj

A Szegedi Tudományegyetem professzorasszonyának nevét (Nagy Erzsébet) viseli az az anaerob baktérium, melyet nemrégiben fedeztek fel Hollandiában.

Tovább


Ebola: a legkisebb rizikójú országok között vagyunk

Járvány akkor sem lenne, ha behurcolnák a betegséget

Tovább


In memoriam Szalka András

Hatalmas veszteség érte a magyar orvostársadalmat. Életének 73. évében meghalt Szalka András dr., a Szent László Kórház nyugalmazott orvosigazgatója, osztályvezető főorvosa, a hazai infektológia kimagasló szaktekintélye.

Tovább


A túlzott antibiotikum-használat pszichológiája

A pszichológiai faktoroknak nagyobb a hatásuk az antibiotikumok (irracionális) használatára, mint a tudományos bizonyítékoknak.

Tovább


A betegek élete a kézhigiénén múlik