hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás



| |
 

A világnépesség felének egészségére jelent fenyegetést a nem megfelelő étrend - figyelmeztet egy táplálkozási és mezőgazdasági szakértőket tömörítő független bizottság, amely szerint 2030-ra a bolygó lakosságának harmada válhat túlsúlyossá vagy elhízottá.

A Global Panel on Agriculture and Food Systems for Nutrition nevű bizottság jelentése szerint kétmilliárd ember étrendjéből hiányoznak azok a vitaminok és ásványi anyagok, amelyek szükségesek az egészség megőrzéséhez.

Ezek hiánya a szívbetegség, a magas vérnyomás, a diabétesz és egyéb olyan, táplálkozással összefüggő betegségek előfordulását növeli, amelyek csökkentik a teljesítőképességet és az egészségügyi szolgálatok túlterhelésével fenyegetnek.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) elé terjesztett jelentés rámutat, hogy ezek a nem fertőző, krónikus betegségek a fejlett országokban jellemző zsíros, feldolgozott ételekben gazdag étrendekkel állnak összefüggésben. Ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint a fejlődő országokban is egyre aggasztóbb a helyzet ebből a szempontból.

Mint aláhúzták, kizárólag a HIV-fertőzöttség és a malária problémájának kezelését célzó globális erőfeszítésekhez hasonló összefogással lehetne legyőzni a helytelen táplálkozással összefüggő kihívásokat.

A szakértők szerint a gyermeki és anyai rosszul tápláltság, a magas vérnyomás és egyéb, étrendhez kötődő egészségi kockázatok több évet vesznek el az ember életéből, mint a dohányzás, a levegőszennyezettség, a szegényes higiénia és a nem biztonságos szex. Nagy erőfeszítések történtek ugyan az alultápláltság visszaszorításában, de továbbra is világszerte 800 millió ember éhezik napi szinten.

A jelentés szerint az alultápláltság az öt éven aluli gyerekek csaknem negyedének akadályozza a fejlődését. Az alultáplált nők pedig élethosszig tartó károsodással születő gyerekeket hoznak a világra.

A dokumentum egyik szerzője, Lawrence Haddad szerint Guatemalában a gyerekek több mint 40 százaléka korához képest alacsony. "Ezért részben a társadalmi egyenlőtlenség a felelős. A magasabb jövedelmű emberek jobb élelmiszerekhez jutnak, és nagyon kis arányban fordul elő náluk fejlődési elmaradottság. Az alacsony jövedelmű csoportok étrendje azonban kukoricán alapszik, és nem esznek elég zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket vagy például a csirkehús biztosította fehérjét" - magyarázta a szakember.

Az alultápláltság ellen vívott harc olykor csak a kalóriamennyiség növelésére koncentrál az étrend egészének javítása helyett. Sok olyan országban, amely széles körű alultápláltsággal küzdött, szinte egyik pillanatról a másikra vált súlyos problémává az elhízottság.

Kínában például, ahol az elmúlt években gyorsan változott az emberek étrendje, a lakosság felét fenyegeti annak veszélye, hogy 2030-ra túlsúlyossá vagy elhízottá válik. Globálisan nézve pedig a 2005-ben becsült 1,3 milliárdról 2030-ra várhatóan 3,3 milliárdra fog nőni a túlsúlyos és elhízott emberek száma.

A problémák egy részét ugyan enyhíti a gazdasági fejlődés, az emberek étrendje ugyanakkor romolhat és a jelek szerint romlik is, ahogy az országuk egyre gazdagabbá válik. A jelentés szerint az emberek ugyan több gyümölcsöt és zöldséget esznek, de ennek jótékony hatása lenullázódik az alacsony minőségű ételek fokozott fogyasztásával.

Az urbanizáció miatt egyre több ember étrendjében dominálnak a feldolgozott ételek, és globálisan nézve is egyre több olyan étel kerül az emberek tányérjára, amely valamiféle fizikai és kémiai eljáráson esett át.

A bizottság előrejelzése szerint a bolygó lakosságának növekedésével párhuzamosan a helyzet tovább súlyosbodik a következő húsz évben, és a világ népességének felét fogja érinteni a rosszultápláltság.

A szakemberek szerint 2050-re további kétmilliárd szájat kell majd táplálni Afrikában és Ázsiában. A mutatók szerint a klímaváltozás több mint félmillió többlethalálozáshoz fog vezetni, elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

A kutatók szerint az embereknek több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, rostot, mogyorófélét, magokat és telített zsírokban szegény fehérjéket kell enniük. Csökkenteni kell a hozzáadott cukor, a cukros rágcsálni- és innivalók, a túlzott só és a feldolgozott húsok bevitelét. A csecsemőket érdemes legalább hathónapos korukig szoptatni.

Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 26., hétfő 15:54

Kulcsszavak

MTI, táplálkozás, feldolgozott élelmiszerek, obezitás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább