TARTALOM

 VISSZA

 


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember



| |
 

A tibeti magaslatokon is élt a Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember új bizonyítékok szerint. Ez az első alkalom, hogy a Gyenyosziva-barlangon kívül is találtak a fajhoz köthető fosszíliákat.

Az ilyen szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességét korábban csak a Homo sapienshez kötötték.

A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel a Szibéria déli részén, az Altaj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban, melyről a nevét kapta a faj.

Mivel a gyenyiszovai ember maradványait eddig csak a barlangban találták meg, az antropológusok nagyon keveset tudnak erről a fajról. Az ismeretek szerint a gyenyiszovaiak Ázsiában éltek, mielőtt a mai ember meghódította volna a világot több tízezer éve.

A Nature című tudományos lapban bemutatott eredmények szerint a gyenyiszovai ember örökíthette át a modern emberre azt a gént, mely segíti a magaslatokon való túlélést.

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban.

A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet a csont.

Jean Jacques Hublin, a lipcsei Max Planck Intézet kutatója, a tanulmány társszerzője szerint meglepő volt egy ősi emberi faj létezésére utaló bizonyítékot ilyen magasságokban találni.

"Az ember elődeit, neandervölgyi embert, a gyenyiszovai embert, a Homo sapiens korai formáit tekintve nyilvánvaló, hogy ezek a fajok korlátozottan képesek alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez" - mondta el a szakértő.

Európában több helyen találtak neandervölgyi maradványokat, ezeket a helyszíneket másfél évszázada tanulmányozzák a szakértők.

"A legmagasabb helyszínek 2000 méteres magasságban találhatók. Nem sok ilyen van, és valószínűleg nyáron járhattak oda a neandervölgyiek vadászni" - fejtette ki Hublin.

A Tibeti-fennsíkon talált gyenyoszivai leletről elmondta, hogy a fennsík nyilván elegendő forrást biztosított az embereknek ahhoz, hogy ott éljenek és ne csak alkalmanként látogassanak el oda.

Mivel a szakértők nem találtak DNS-t a Hsziaho-állkapocscsontban, az egyik őrlőfogból vontak ki proteint, amelyet ősprotein-elemzési módszerrel vizsgáltak.

"Proteinelemzésünk szerint a Hsziaho állkapocscsont egy olyan homininpopulációhoz tartozik, amely közeli rokonságban volt a Gyenyiszova-barlangból származó emberekkel" - mondta Frido Welker társszerző, a Koppenhágai Egyetem munkatársa. A hominin az emberelődök hominidae alcsaládjába tartozó törzs, az evolúciós családfán ennek leszármazottja a homo faj.

A felfedezés magyarázatot ad arra, miként lehet, hogy a Gyenyosziva-barlangban talált egyedek olyan génvariánssal rendelkeztek, amely megvédi őket nagy magasságban a hipoxiától, vagyis oxigénhiányos állapottól. Ez eddig rejtély volt, mivel a szibériai barlang mindössze 700 méterrel a tengerszint felett található.

A ma élő tibetiek és a szomszédos népek ugyanezzel a génvariánssal rendelkeznek, mely valószínűleg onnan származik, hogy a Homo sapiens keveredett a gyenyoszivai emberrel több ezer évvel ezelőtt.

"Csak feltételezni tudjuk, hogy ilyen környezetben élve a természetes szelekció megőrzött minden olyan mutációt, mely megkönnyíti létezést az oxigénszegény légkörben. Az elmélettel megmagyarázható, hogyan jutott el ez a mutáció a mai tibetiekhez" - mondta Hublin.


Forrás: MTI, BBC
MTI 2019. május

Kulcsszavak

MTI, homonida, lelet, antropológia

Kapcsolódó anyagok

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább