hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szárazföld egyik első négylábú gerinceseinek kövületeit találhatták meg Skóciában



| |
 

A gyíkszerű teremtmények nagyjából 355 millió évvel ezelőtt éltek, amikor a modern hüllők, madarak és emlősök ősei elkezdtek kimászni a mocsarakból. A kutatóknak jelenleg még öt teljes fosszíliát és számos apró csonttöredéket kell azonosítaniuk és besorolniuk.

A leletek egy része gyíkokra, gőtékre emlékeztet, másik részük nagyobb, majdnem krokodilméretű teremtmények arányait idézi. A maradványok azt sugallják, hogy a szárazföld első gerincesei feltehetőleg a mai Skócia határainak közelében éltek.

A fosszíliákat tanulmányozó Nick Fraser, a Skóciai Nemzeti Múzeum munkatársa szerint a leletek "a földi élet kialakulásának kulcsfontosságú szakaszából származnak".

"A gerincesek szárazföldre költözése nélkül ma mi sem, a madarak sem lennének itt, ahogy a krokodilok, a gyíkok és a békák se és a dinoszauruszok sem lakták volna a Földet - mindezek az élőlények soha nem fejlődtek volna ki" - mondta a szakember a BBC-nek.

Nagyjából 360 millió évvel ezelőtt az élet különböző formái, köztük a korai halak is tömeges kihalás áldozatai váltak. A rá következő 15 millió évből pedig nincsenek fosszilis maradványok.

Ez azt jelenti, hogy nagyon keveset tudunk arról, hogy a hajdani halszerű élőlények miként növesztettek végtagokat maguknak ahhoz, hogy aztán boldogulhassanak a szárazföldön.

Fraser szerint a kutatók figyelme most a mai Skóciára összpontosul, mivel talán ez lehet az a terület, ahol ezek a teremtények először "megvetették a lábukat".

A világon mindössze maroknyi olyan terült van, ahonnan a mostanihoz hasonló, az érintett időszakból származó leletek kerültek elő. Az Egyesült Államokban és Kanadában is találtak már fosszíliatöredékeket. A szakemberek a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban számoltak be a felfedezésük részleteiről.


Forrás: MTI
MTI 2016. december 6., kedd 13:45

Kulcsszavak

MTI, fosszilis maradvány, gerincesek

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább