hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szárazföld egyik első négylábú gerinceseinek kövületeit találhatták meg Skóciában



| |
 

A gyíkszerű teremtmények nagyjából 355 millió évvel ezelőtt éltek, amikor a modern hüllők, madarak és emlősök ősei elkezdtek kimászni a mocsarakból. A kutatóknak jelenleg még öt teljes fosszíliát és számos apró csonttöredéket kell azonosítaniuk és besorolniuk.

A leletek egy része gyíkokra, gőtékre emlékeztet, másik részük nagyobb, majdnem krokodilméretű teremtmények arányait idézi. A maradványok azt sugallják, hogy a szárazföld első gerincesei feltehetőleg a mai Skócia határainak közelében éltek.

A fosszíliákat tanulmányozó Nick Fraser, a Skóciai Nemzeti Múzeum munkatársa szerint a leletek "a földi élet kialakulásának kulcsfontosságú szakaszából származnak".

"A gerincesek szárazföldre költözése nélkül ma mi sem, a madarak sem lennének itt, ahogy a krokodilok, a gyíkok és a békák se és a dinoszauruszok sem lakták volna a Földet - mindezek az élőlények soha nem fejlődtek volna ki" - mondta a szakember a BBC-nek.

Nagyjából 360 millió évvel ezelőtt az élet különböző formái, köztük a korai halak is tömeges kihalás áldozatai váltak. A rá következő 15 millió évből pedig nincsenek fosszilis maradványok.

Ez azt jelenti, hogy nagyon keveset tudunk arról, hogy a hajdani halszerű élőlények miként növesztettek végtagokat maguknak ahhoz, hogy aztán boldogulhassanak a szárazföldön.

Fraser szerint a kutatók figyelme most a mai Skóciára összpontosul, mivel talán ez lehet az a terület, ahol ezek a teremtények először "megvetették a lábukat".

A világon mindössze maroknyi olyan terült van, ahonnan a mostanihoz hasonló, az érintett időszakból származó leletek kerültek elő. Az Egyesült Államokban és Kanadában is találtak már fosszíliatöredékeket. A szakemberek a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban számoltak be a felfedezésük részleteiről.


Forrás: MTI
MTI 2016. december 6., kedd 13:45

Kulcsszavak

MTI, fosszilis maradvány, gerincesek

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább