TARTALOM

 VISSZA

 


A szárazföld egyik első négylábú gerinceseinek kövületeit találhatták meg Skóciában



| |
 

A gyíkszerű teremtmények nagyjából 355 millió évvel ezelőtt éltek, amikor a modern hüllők, madarak és emlősök ősei elkezdtek kimászni a mocsarakból. A kutatóknak jelenleg még öt teljes fosszíliát és számos apró csonttöredéket kell azonosítaniuk és besorolniuk.

A leletek egy része gyíkokra, gőtékre emlékeztet, másik részük nagyobb, majdnem krokodilméretű teremtmények arányait idézi. A maradványok azt sugallják, hogy a szárazföld első gerincesei feltehetőleg a mai Skócia határainak közelében éltek.

A fosszíliákat tanulmányozó Nick Fraser, a Skóciai Nemzeti Múzeum munkatársa szerint a leletek "a földi élet kialakulásának kulcsfontosságú szakaszából származnak".

"A gerincesek szárazföldre költözése nélkül ma mi sem, a madarak sem lennének itt, ahogy a krokodilok, a gyíkok és a békák se és a dinoszauruszok sem lakták volna a Földet - mindezek az élőlények soha nem fejlődtek volna ki" - mondta a szakember a BBC-nek.

Nagyjából 360 millió évvel ezelőtt az élet különböző formái, köztük a korai halak is tömeges kihalás áldozatai váltak. A rá következő 15 millió évből pedig nincsenek fosszilis maradványok.

Ez azt jelenti, hogy nagyon keveset tudunk arról, hogy a hajdani halszerű élőlények miként növesztettek végtagokat maguknak ahhoz, hogy aztán boldogulhassanak a szárazföldön.

Fraser szerint a kutatók figyelme most a mai Skóciára összpontosul, mivel talán ez lehet az a terület, ahol ezek a teremtények először "megvetették a lábukat".

A világon mindössze maroknyi olyan terült van, ahonnan a mostanihoz hasonló, az érintett időszakból származó leletek kerültek elő. Az Egyesült Államokban és Kanadában is találtak már fosszíliatöredékeket. A szakemberek a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban számoltak be a felfedezésük részleteiről.


Forrás: MTI
MTI 2016. december 6., kedd 13:45

Kulcsszavak

MTI, fosszilis maradvány, gerincesek

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább