hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A súlyosan fenyegetett gerinces fajok közel fele szigeteken él



| |
 

A súlyosan fenyegetett gerinces fajok csaknem fele szigeteken él világszerte - derült ki egy tanulmányból, amely szerint a szigeteken végbemenő kihalásokért elsődlegesen felelős invazív fajok megfékezésével az érintett 1189 fenyegetett faj 95 százaléka jól járna.

A Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i campusának (UCSC), az Island Conservation, a BirdLife International szervezeteknek és a Természetvédelmi Világszövetségnek (IUCN) az invazív fajokkal foglalkozó szakemberei több mint ezer adatbázist, publikációt és jelentést átvizsgálva, valamint több mint 500 nemzetközi szakértővel konzultálva hozták létre a Threatened Island Biodiversity Database, vagyis a biológiai sokféleség elsorvadása által fenyegetett szigetek adatbázisát - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány készítői a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján veszélyeztetettként vagy súlyosan veszélyeztetettként szereplő 1189 szárazföldi gerinces fajt - kétéltűeket, hüllőket, madarakat és emlősöket - azonosítottak és térképeztek fel 1288 szigeten.

Ezután megnézték, hogy vannak-e nem őshonos, invazív gerincesek, például patkányok vagy macskák az adott szigeteken. A világon egyedülállónak számító adatbázis az egyes szigetekre vonatkozó társadalmi, politikai és ökológiai információkat is tartalmaz.

A tanulmány vezető szerzője, Dena Spatz szerint az adatbázis révén sokkal tudatosabb és hatékonyabb természetvédelmi intézkedéseket lehet kidolgozni.

A szigetek mindössze 5,3 százalékát alkotják a Föld szárazföldi területeinek, mégis az 1500 óta feljegyzett kihalások 61 százaléka ezeken az izolált területeken ment végbe. A kipusztulások többségéért az invazív fajok - különösen a rágcsálók és a macskák - a felelősek, amelyek az esetek legalább 44 százalékában közrejátszottak a különböző madár-, emlős- és hüllőfajok kihalásában az elmúlt évszázadokban.

A kutatók szerint sok sziget esetében lehet alkalmazni olyan biobiztonsági intézkedéseket, amelyekkel megakadályozható a nem őshonos fajok megtelepedése. A már invazív fajokkal terhelt szigetekről pedig teljes mértékben el lehet távolítani a betolakodókat, segítve az őshonos fajok regenerálódását.

Az adatbázis révén pontosan meg lehet határozni a jövőben, hogy mely fajok és hol szorulnak védelemre.

Egy másik, a Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerint a világ biológiai sokféleségének elsorvadása - elsősorban az őshonos növényzet és az erdők kiirtása révén - hét területen, Indonéziában, Ausztráliában, Malajziában, Pápua Új-Guineában, Kínában, Indiában és Hawaiion a legnagyobb mértékű.

Forrás: MTI
MTI 2017. október 26., csütörtök 15:56

Kulcsszavak

MTI, környezetpusztítás, invazív fajok, természetvédelem

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Európa erdeinek több mint fele eltűnt az elmúlt hatezer évben

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt...

Tovább


Elhunyt Csák Máté humanista gondolkodó

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Csák Máté, okleveles építészmérnök, festőművész, humanista gondolkodó, a magyar kortárs művészet támogatója és gyűjtője - közölte a család az MTI-vel csütörtökön.

Tovább


Teller Ede már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipart

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomtudós az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon.

Tovább


A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább