TARTALOM

 VISSZA

 


A pápaszemes repülőkutyák majdnem harmadát elpusztította egy hőhullám



| |
 

Majdnem harmadát elpusztította egy hőhullám két nap alatt a pápaszemes repülőkutyák ausztráliai populációjának.

Az állatok nem tudták túlélni a 42 Celsius-fokot is meghaladó hőmérsékletet Cairns városában, ahol a fákról kertekbe, medencékbe is potyogtak a pápaszemes repülőkutya (Pteropus conspicillatus) nevű denevérfaj egyedeinek tetemei.

A Western Sydney Egyetem tudósai friss kutatásukban megállapították, hogy nagyjából 23 ezer pápaszemes repülőkutya pusztult el november 26-án és 27-én. Önkéntes állatvédők látogatták meg a populáció hét élőhelyét a hőhullám tetőzése után, ennek alapján végezték a kutatók a számítást.

Justin Welbergen, a kutatás vezetője szerint az elhullott állatok száma emelkedhet, mert voltak olyan denevértelepek, amelyeket kihagytak a kalkulációból.
A hivatalos statisztika szerint csupán 57 ezer pápaszemes repülőkutya élt Ausztráliában november előtt.

A faj populációi Pápua Új-Guineában, Indonéziában és a Salamon-szigeteken is megtalálhatók, Ausztráliában viszont csak Queensland északi részének kis esőerdeiben élnek, ahol az őshonos fák beporzásában vesznek részt.

A kutató a BBC-nek elmondta, hogy nagyjából tízezer, más fajokhoz tartozó denevér is a forróság áldozata lett.

A repülőkutyák gyakran kapnak hősokkot, amikor a meleg meghaladja a 42 fokot. A novemberi hőhullám idején Cairnsban a városban mért valaha legmagasabb értéket, 42,6 fokot érte el a hőmérséklet.

A szakértők szerint a repülőkutyák nem érzékenyebbek az extrém hőre más fajoknál, ám mivel gyakran gyűlnek össze nagy számban emberi településeken, pusztulásuk is feltűnőbb és könnyebben dokumentálható.


Forrás: MTI
MTI 2019. január 16., szerda 13:32

Kulcsszavak

MTI, Pteropus conspicillatu, hőhullám, globális klímaváltozás, környezetszennyezés, kihalási esemény

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább