TARTALOM

 VISSZA

 


A nyílt vízi mesterséges fény összezavarja a bébiteknősöket



| |
 

Amikor a tengeri teknős kikel a tojásból, fontos, hogy a leghamarabb kijusson a nyílt tengerbe, mert a part és a sekély víz tele van ragadozókkal - írta az Australian Geographic online kiadása.

Nyugat-ausztráliai kutatók azonban kimutatták, hogy a nyílt tengeri mesterséges fények is rontják a kis teknősök tájékozódási képességeit, ezért nem érik el a viszonylag biztos, mély vizet elég gyorsan.

Korábbi kutatások hasonló eredményre jutottak, amikor az újszülött teknősök fészektől a vízig tartó útját vizsgálták. Az új tanulmány nagy példányszámon végzett nyomkövetéses vizsgálatával bebizonyította, hogy a fiatal állatokat azután is vonzza a mesterséges világítás, miután elérték az óceánt.

"Eddig nem tudtuk, hogyan hat a mesterséges fény a frissen kikelt teknősökre, mert nem voltak olyan apró nyomkövetőink, amelyeket a kis teknősökre fel tudtunk volna erősíteni. A korábbi kutatásokat nagyrészt laborban végezték, vagy hajóról figyelték meg a hüllőket, és a hajó maga is megzavarhatta a kis állatokat" - magyarázta Michele Thums, az ausztrál tengerkutató intézet munkatársa, a Royal Society Open Science című tudományos lapban ismertetett kutatás vezetője.

A tudósok 40 zöld tengeri teknőst, vagyis közönséges levesteknőst (Chelonia mydas) láttak el miniatűr akusztikus jeladóval, miután kikeltek a tojásból. Útjukat vevőkészülékek hálózatával követték.

A kis teknősök fele mesterséges fénnyel találkozott a vízen. A kutatók azt figyelték meg, hogy ezeknek az állatoknak a többsége a fényforrás felé úszott, és hosszabb ideig ottmaradt a veszélyes parti tengerszakaszon, növelve a kockázatát, hogy felfalják a ragadozó halak.

Forrás: MTI


Kulcsszavak

MTI, ökológia, mesterséges fény, tengeri teknős

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Feltárják a waterlooi csatamező kórházát

Feltárják a waterlooi csatamező tábori kórházát, amelyet az európai szövetséges csapatokat vezető wellingtoni herceg hozott létre Mont-St-Jeanban.

Tovább


Magyar neurobiológus is részt vett a NASA legújabb expedíciójában

Ari Csilla neurobiológus is részt vett a NASA legújabb, sorrendben 23. NEEMO expedíciójában.

Tovább


Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...

Tovább


A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Tovább