TARTALOM

 VISSZA

 


A nyílt vízi mesterséges fény összezavarja a bébiteknősöket



| |
 

Amikor a tengeri teknős kikel a tojásból, fontos, hogy a leghamarabb kijusson a nyílt tengerbe, mert a part és a sekély víz tele van ragadozókkal - írta az Australian Geographic online kiadása.

Nyugat-ausztráliai kutatók azonban kimutatták, hogy a nyílt tengeri mesterséges fények is rontják a kis teknősök tájékozódási képességeit, ezért nem érik el a viszonylag biztos, mély vizet elég gyorsan.

Korábbi kutatások hasonló eredményre jutottak, amikor az újszülött teknősök fészektől a vízig tartó útját vizsgálták. Az új tanulmány nagy példányszámon végzett nyomkövetéses vizsgálatával bebizonyította, hogy a fiatal állatokat azután is vonzza a mesterséges világítás, miután elérték az óceánt.

"Eddig nem tudtuk, hogyan hat a mesterséges fény a frissen kikelt teknősökre, mert nem voltak olyan apró nyomkövetőink, amelyeket a kis teknősökre fel tudtunk volna erősíteni. A korábbi kutatásokat nagyrészt laborban végezték, vagy hajóról figyelték meg a hüllőket, és a hajó maga is megzavarhatta a kis állatokat" - magyarázta Michele Thums, az ausztrál tengerkutató intézet munkatársa, a Royal Society Open Science című tudományos lapban ismertetett kutatás vezetője.

A tudósok 40 zöld tengeri teknőst, vagyis közönséges levesteknőst (Chelonia mydas) láttak el miniatűr akusztikus jeladóval, miután kikeltek a tojásból. Útjukat vevőkészülékek hálózatával követték.

A kis teknősök fele mesterséges fénnyel találkozott a vízen. A kutatók azt figyelték meg, hogy ezeknek az állatoknak a többsége a fényforrás felé úszott, és hosszabb ideig ottmaradt a veszélyes parti tengerszakaszon, növelve a kockázatát, hogy felfalják a ragadozó halak.

Forrás: MTI


Kulcsszavak

MTI, ökológia, mesterséges fény, tengeri teknős

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább