hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A nyílt vízi mesterséges fény összezavarja a bébiteknősöket



| |
 

Amikor a tengeri teknős kikel a tojásból, fontos, hogy a leghamarabb kijusson a nyílt tengerbe, mert a part és a sekély víz tele van ragadozókkal - írta az Australian Geographic online kiadása.

Nyugat-ausztráliai kutatók azonban kimutatták, hogy a nyílt tengeri mesterséges fények is rontják a kis teknősök tájékozódási képességeit, ezért nem érik el a viszonylag biztos, mély vizet elég gyorsan.

Korábbi kutatások hasonló eredményre jutottak, amikor az újszülött teknősök fészektől a vízig tartó útját vizsgálták. Az új tanulmány nagy példányszámon végzett nyomkövetéses vizsgálatával bebizonyította, hogy a fiatal állatokat azután is vonzza a mesterséges világítás, miután elérték az óceánt.

"Eddig nem tudtuk, hogyan hat a mesterséges fény a frissen kikelt teknősökre, mert nem voltak olyan apró nyomkövetőink, amelyeket a kis teknősökre fel tudtunk volna erősíteni. A korábbi kutatásokat nagyrészt laborban végezték, vagy hajóról figyelték meg a hüllőket, és a hajó maga is megzavarhatta a kis állatokat" - magyarázta Michele Thums, az ausztrál tengerkutató intézet munkatársa, a Royal Society Open Science című tudományos lapban ismertetett kutatás vezetője.

A tudósok 40 zöld tengeri teknőst, vagyis közönséges levesteknőst (Chelonia mydas) láttak el miniatűr akusztikus jeladóval, miután kikeltek a tojásból. Útjukat vevőkészülékek hálózatával követték.

A kis teknősök fele mesterséges fénnyel találkozott a vízen. A kutatók azt figyelték meg, hogy ezeknek az állatoknak a többsége a fényforrás felé úszott, és hosszabb ideig ottmaradt a veszélyes parti tengerszakaszon, növelve a kockázatát, hogy felfalják a ragadozó halak.

Forrás: MTI


Kulcsszavak

MTI, ökológia, mesterséges fény, tengeri teknős

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább