TARTALOM

 VISSZA

 


A nyílt vízi mesterséges fény összezavarja a bébiteknősöket



| |
 

Amikor a tengeri teknős kikel a tojásból, fontos, hogy a leghamarabb kijusson a nyílt tengerbe, mert a part és a sekély víz tele van ragadozókkal - írta az Australian Geographic online kiadása.

Nyugat-ausztráliai kutatók azonban kimutatták, hogy a nyílt tengeri mesterséges fények is rontják a kis teknősök tájékozódási képességeit, ezért nem érik el a viszonylag biztos, mély vizet elég gyorsan.

Korábbi kutatások hasonló eredményre jutottak, amikor az újszülött teknősök fészektől a vízig tartó útját vizsgálták. Az új tanulmány nagy példányszámon végzett nyomkövetéses vizsgálatával bebizonyította, hogy a fiatal állatokat azután is vonzza a mesterséges világítás, miután elérték az óceánt.

"Eddig nem tudtuk, hogyan hat a mesterséges fény a frissen kikelt teknősökre, mert nem voltak olyan apró nyomkövetőink, amelyeket a kis teknősökre fel tudtunk volna erősíteni. A korábbi kutatásokat nagyrészt laborban végezték, vagy hajóról figyelték meg a hüllőket, és a hajó maga is megzavarhatta a kis állatokat" - magyarázta Michele Thums, az ausztrál tengerkutató intézet munkatársa, a Royal Society Open Science című tudományos lapban ismertetett kutatás vezetője.

A tudósok 40 zöld tengeri teknőst, vagyis közönséges levesteknőst (Chelonia mydas) láttak el miniatűr akusztikus jeladóval, miután kikeltek a tojásból. Útjukat vevőkészülékek hálózatával követték.

A kis teknősök fele mesterséges fénnyel találkozott a vízen. A kutatók azt figyelték meg, hogy ezeknek az állatoknak a többsége a fényforrás felé úszott, és hosszabb ideig ottmaradt a veszélyes parti tengerszakaszon, növelve a kockázatát, hogy felfalják a ragadozó halak.

Forrás: MTI


Kulcsszavak

MTI, ökológia, mesterséges fény, tengeri teknős

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább