TARTALOM

 VISSZA

 


A neandervölgyi ember készíthette a Renne-barlangban talált ékszereket



| |
 

A franciaországi Arcy-sur-Cure melletti Renne-barlangban talált csonttöredékeket elemezte egy európai kutatócsoport, és arra a következtetésre jutottak, hogy a csontok mellett kiásott ékszereket a neandervölgyi ember készíthette - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Munkájukról, az eredményekről és ezek jelentőségéről az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tettek közzé tanulmányt a kutatók.

A Renne-barlangban 1949-ben fedezték fel a csontokat és a tárgyakat, amelyek korát nagyjából 40 ezer évesnek határozták meg. Ebben az időszakban a modern Homo sapiens már elkezdte kiszorítani a területen élő "unokatestvérét", a neandervölgyi embert.

Az első bizonyítékok arra utaltak, hogy a neandervölgyiek készítették a tárgyakat, amelyek között ékszerek is voltak, ám a tudományos közvélemény szerint a kihalt hominida nem rendelkezett olyan agyi kapacitással, amely ilyen tárgyak készítéséhez szükséges lett volna. Volt, aki szerint a leleteket kiásó régészek keverték össze a dolgokat.

Az új elemzéskor a helyszínen talált csonttöredékek közül vizsgáltak meg néhányat alaposabban. Ezek túl kicsik voltak ahhoz, hogy hagyományos eszközökkel azonosítani lehessen, melyik fajhoz tartoznak.

A csontmaradványokban nem volt elég DNS, ezért a kutatók a fehérjeelemzés új módszeréhez folyamodtak és megállapították, hogy emberi csontokról van szó. Ahhoz, hogy eldöntsék, modern ember vagy neandervölgyi csontját találták-e az ékszerek mellett, a minták fehérjéit összevetették modern emberi és neandervölgyi mintákkal.

Ebből kiderült, hogy a csontok az utóbbi faj egyedétől származnak. A csontmintában ráadásul olyan anyagokat is kimutattak, amelyek anyatejen élő csecsemőre utalnak. Mindezek az eredmények az ékszereket és a mellettük talált csontokat nagyjából ugyanarra a korra és helyre teszik. A kutatók szerint ez elég bizonyíték arra, hogy a tárgyakat a neandervölgyi alkotta.

Azt a lehetőséget azonban nem vizsgálták, hogy a neandervölgyiek esetleg elvehették a tárgyakat azoktól a Homo sapiensektől, akikkel találkoztak, esetleg ajándékba is kaphatták őket, ami nem kizárható, hiszen egy korábbi kutatás kimutatta, hogy a két faj keveredett, amibe akár az udvarlási szertartás részeként az ajándékok is beletartozhattak.

Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 19., hétfő 18:19

Kulcsszavak

MTI, paleontológia, neandervölgyi ember, tárgy, fehérjeelemzés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább