hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A neandervölgyi ember készíthette a Renne-barlangban talált ékszereket



| |
 

A franciaországi Arcy-sur-Cure melletti Renne-barlangban talált csonttöredékeket elemezte egy európai kutatócsoport, és arra a következtetésre jutottak, hogy a csontok mellett kiásott ékszereket a neandervölgyi ember készíthette - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Munkájukról, az eredményekről és ezek jelentőségéről az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tettek közzé tanulmányt a kutatók.

A Renne-barlangban 1949-ben fedezték fel a csontokat és a tárgyakat, amelyek korát nagyjából 40 ezer évesnek határozták meg. Ebben az időszakban a modern Homo sapiens már elkezdte kiszorítani a területen élő "unokatestvérét", a neandervölgyi embert.

Az első bizonyítékok arra utaltak, hogy a neandervölgyiek készítették a tárgyakat, amelyek között ékszerek is voltak, ám a tudományos közvélemény szerint a kihalt hominida nem rendelkezett olyan agyi kapacitással, amely ilyen tárgyak készítéséhez szükséges lett volna. Volt, aki szerint a leleteket kiásó régészek keverték össze a dolgokat.

Az új elemzéskor a helyszínen talált csonttöredékek közül vizsgáltak meg néhányat alaposabban. Ezek túl kicsik voltak ahhoz, hogy hagyományos eszközökkel azonosítani lehessen, melyik fajhoz tartoznak.

A csontmaradványokban nem volt elég DNS, ezért a kutatók a fehérjeelemzés új módszeréhez folyamodtak és megállapították, hogy emberi csontokról van szó. Ahhoz, hogy eldöntsék, modern ember vagy neandervölgyi csontját találták-e az ékszerek mellett, a minták fehérjéit összevetették modern emberi és neandervölgyi mintákkal.

Ebből kiderült, hogy a csontok az utóbbi faj egyedétől származnak. A csontmintában ráadásul olyan anyagokat is kimutattak, amelyek anyatejen élő csecsemőre utalnak. Mindezek az eredmények az ékszereket és a mellettük talált csontokat nagyjából ugyanarra a korra és helyre teszik. A kutatók szerint ez elég bizonyíték arra, hogy a tárgyakat a neandervölgyi alkotta.

Azt a lehetőséget azonban nem vizsgálták, hogy a neandervölgyiek esetleg elvehették a tárgyakat azoktól a Homo sapiensektől, akikkel találkoztak, esetleg ajándékba is kaphatták őket, ami nem kizárható, hiszen egy korábbi kutatás kimutatta, hogy a két faj keveredett, amibe akár az udvarlási szertartás részeként az ajándékok is beletartozhattak.

Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 19., hétfő 18:19

Kulcsszavak

MTI, paleontológia, neandervölgyi ember, tárgy, fehérjeelemzés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább