TARTALOM

 VISSZA

 


A neandervölgyi ember készíthette a Renne-barlangban talált ékszereket



| |
 

A franciaországi Arcy-sur-Cure melletti Renne-barlangban talált csonttöredékeket elemezte egy európai kutatócsoport, és arra a következtetésre jutottak, hogy a csontok mellett kiásott ékszereket a neandervölgyi ember készíthette - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Munkájukról, az eredményekről és ezek jelentőségéről az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tettek közzé tanulmányt a kutatók.

A Renne-barlangban 1949-ben fedezték fel a csontokat és a tárgyakat, amelyek korát nagyjából 40 ezer évesnek határozták meg. Ebben az időszakban a modern Homo sapiens már elkezdte kiszorítani a területen élő "unokatestvérét", a neandervölgyi embert.

Az első bizonyítékok arra utaltak, hogy a neandervölgyiek készítették a tárgyakat, amelyek között ékszerek is voltak, ám a tudományos közvélemény szerint a kihalt hominida nem rendelkezett olyan agyi kapacitással, amely ilyen tárgyak készítéséhez szükséges lett volna. Volt, aki szerint a leleteket kiásó régészek keverték össze a dolgokat.

Az új elemzéskor a helyszínen talált csonttöredékek közül vizsgáltak meg néhányat alaposabban. Ezek túl kicsik voltak ahhoz, hogy hagyományos eszközökkel azonosítani lehessen, melyik fajhoz tartoznak.

A csontmaradványokban nem volt elég DNS, ezért a kutatók a fehérjeelemzés új módszeréhez folyamodtak és megállapították, hogy emberi csontokról van szó. Ahhoz, hogy eldöntsék, modern ember vagy neandervölgyi csontját találták-e az ékszerek mellett, a minták fehérjéit összevetették modern emberi és neandervölgyi mintákkal.

Ebből kiderült, hogy a csontok az utóbbi faj egyedétől származnak. A csontmintában ráadásul olyan anyagokat is kimutattak, amelyek anyatejen élő csecsemőre utalnak. Mindezek az eredmények az ékszereket és a mellettük talált csontokat nagyjából ugyanarra a korra és helyre teszik. A kutatók szerint ez elég bizonyíték arra, hogy a tárgyakat a neandervölgyi alkotta.

Azt a lehetőséget azonban nem vizsgálták, hogy a neandervölgyiek esetleg elvehették a tárgyakat azoktól a Homo sapiensektől, akikkel találkoztak, esetleg ajándékba is kaphatták őket, ami nem kizárható, hiszen egy korábbi kutatás kimutatta, hogy a két faj keveredett, amibe akár az udvarlási szertartás részeként az ajándékok is beletartozhattak.

Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 19., hétfő 18:19

Kulcsszavak

MTI, paleontológia, neandervölgyi ember, tárgy, fehérjeelemzés

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Várják a jelentkezéseket a FameLab tudománykommunikációs versenyre

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


A világ élvonalába került a Szegedi Tudományegyetem a klinikai kutatások területén

A világ legkiválóbb klinikai vizsgálatokat végző kutatóhelyei közé került a Szegedi Tudományegyetem. A Pfizer INSPIRE klinikai vizsgálóhely minősítésnek köszönhetően olyan innovatív vizsgálatokat végezhetnek a szegedi klinikákon, amelyek elősegítik a betegek gyógyulását és az országos egészségügyi ellátórendszer megerősítését.

Tovább