TARTALOM

 VISSZA

 


A neandervölgyi ember étrendjének 80 százaléka hús volt



| |
 

A neandervölgyi ember étrendjének 80 százalékát a mamutokhoz és gyapjas orrszarvúkhoz hasonló nagytestű növényevők húsa, maradék 20 százalékát pedig zöldségek tették ki - állapították meg a tübingeni Senckenberg Központ emberi evolúciót és ősi környezetet kutató tudósai, akiknek elsőként sikerült számszerűsíteniük, hogy pontosan mekkora arányban fogyasztottak zöldséget a mai ember mintegy 40 ezer évvel ezelőtt kihalt rokonai.

A tübingeni intézmény biogeológusaként dolgozó Hervé Bocherens vezette nemzetközi kutatócsoport két belgiumi lelőhelyről származó 45-40 ezer éves állatcsontokat tanulmányozott - írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az állati maradványok közelében neandervölgyi emberektől származó csontokat is feltártak. Az emberi csontokban lévő kollagén izotópos vizsgálata révén a kutatók megállapították, hogy a neandervölgyiek étrendje jelentősen eltért a többi ragadozóétól. A kollagén a fő alkotó fehérje a különböző szövetekben, köztük a csontokban és a bőrben lévőkben.

"Korábban úgy feltételeztük, hogy a neandervölgyiek ugyanazokkal a táplálékforrásokkal éltek, mint a környezetükben élő állatok" - mondta Bocherens. Majd hozzátette, minden ragadozónak megvan a saját módszere, és rendszerint a kisebb zsákmányokat részesíti előnyben, ám a neandervölgyiek elsődlegesen a nagytestű növényevőkre - mamut, gyapjas orrszarvú - specializálódtak.

A kollagénminták elemzésével a kutatóknak azt is sikerült kimutatniuk, hogy a neandervölgyiek étrendjének nagyjából 20 százalékát növényi anyagok tették ki, ami azért fontos megállapítás, mert tudományos körökben már évtizedek óta heves vita folyik erről a kérdésről.

"Ebben a tanulmányban a világon elsőként sikerült számszerűsítenünk, hogy mekkora arányban szerepelt növényi eredetű táplálék a késő neandervölgyiek étrendjében" - mondta Bocherens, hozzátéve, hogy hasonló eredményekre jutottak a kőkorszaki emberek esetében is.

A tübingeni kutatók reményei szerint az eredményeik közelebb visznek annak megértéshez, hogy mi okozta a neandervölgyiek kihalását nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt. Bocherens szerint a kutatók egyre több és több bizonyítékot halmoznak fel azzal kapcsolatban, hogy az étrend nem volt döntő tényező eltűnésükben.

A kutatók a Journal of Human Evolution és a Quaternary International című tudományos folyóiratokban számoltak be eredményeikről.

Forrás: MTI
MTI 2016. március 16., szerda 20:31


Kulcsszavak

MTI, neandervölgyi ember, étrend, régészet, filogenetika

Kapcsolódó anyagok

A vastagbélrák tipikus civilizációs kór

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...

Tovább


A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Tovább


A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát

A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik - vélik tengerbiológusok.

Tovább


Artery 2019

Artery 2019 konferencia Budapesten kerül megrendezésre október 10-12 között. Absztraktbeadási határidő: 2019 június 24. Korai regisztráció határideje: 2019 augusztus 9.

Tovább