hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A neandervölgyi ember étrendjének 80 százaléka hús volt



| |
 

A neandervölgyi ember étrendjének 80 százalékát a mamutokhoz és gyapjas orrszarvúkhoz hasonló nagytestű növényevők húsa, maradék 20 százalékát pedig zöldségek tették ki - állapították meg a tübingeni Senckenberg Központ emberi evolúciót és ősi környezetet kutató tudósai, akiknek elsőként sikerült számszerűsíteniük, hogy pontosan mekkora arányban fogyasztottak zöldséget a mai ember mintegy 40 ezer évvel ezelőtt kihalt rokonai.

A tübingeni intézmény biogeológusaként dolgozó Hervé Bocherens vezette nemzetközi kutatócsoport két belgiumi lelőhelyről származó 45-40 ezer éves állatcsontokat tanulmányozott - írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az állati maradványok közelében neandervölgyi emberektől származó csontokat is feltártak. Az emberi csontokban lévő kollagén izotópos vizsgálata révén a kutatók megállapították, hogy a neandervölgyiek étrendje jelentősen eltért a többi ragadozóétól. A kollagén a fő alkotó fehérje a különböző szövetekben, köztük a csontokban és a bőrben lévőkben.

"Korábban úgy feltételeztük, hogy a neandervölgyiek ugyanazokkal a táplálékforrásokkal éltek, mint a környezetükben élő állatok" - mondta Bocherens. Majd hozzátette, minden ragadozónak megvan a saját módszere, és rendszerint a kisebb zsákmányokat részesíti előnyben, ám a neandervölgyiek elsődlegesen a nagytestű növényevőkre - mamut, gyapjas orrszarvú - specializálódtak.

A kollagénminták elemzésével a kutatóknak azt is sikerült kimutatniuk, hogy a neandervölgyiek étrendjének nagyjából 20 százalékát növényi anyagok tették ki, ami azért fontos megállapítás, mert tudományos körökben már évtizedek óta heves vita folyik erről a kérdésről.

"Ebben a tanulmányban a világon elsőként sikerült számszerűsítenünk, hogy mekkora arányban szerepelt növényi eredetű táplálék a késő neandervölgyiek étrendjében" - mondta Bocherens, hozzátéve, hogy hasonló eredményekre jutottak a kőkorszaki emberek esetében is.

A tübingeni kutatók reményei szerint az eredményeik közelebb visznek annak megértéshez, hogy mi okozta a neandervölgyiek kihalását nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt. Bocherens szerint a kutatók egyre több és több bizonyítékot halmoznak fel azzal kapcsolatban, hogy az étrend nem volt döntő tényező eltűnésükben.

A kutatók a Journal of Human Evolution és a Quaternary International című tudományos folyóiratokban számoltak be eredményeikről.

Forrás: MTI
MTI 2016. március 16., szerda 20:31


Kulcsszavak

MTI, neandervölgyi ember, étrend, régészet, filogenetika

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább