TARTALOM

 VISSZA

 


A mezőgazdasági termelékenység fokozása jelentősen csökkentette a biológiai sokszínűséget Magyarországon



| |
 

A mezőgazdasági termelékenység fokozását ösztönző agrártámogatási rendszert tette felelőssé Magyarország vadmadárállományának és biológiai sokszínűségének csökkenéséért Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.


"Vissza kellene térni azokhoz a sok száz, több ezer éven keresztül fenntarthatóan működő megoldásokhoz, amelyeket a nagyüzemi mezőgazdaság felszámolt" - emelte ki a szakértő. Mint elmondta, a második világháborút követő élelmiszerhiány leküzdésének célja a gazdákat arra ösztönözte, hogy minél nagyobb földterületet tegyenek használhatóvá, így ipari jellegű gazdaságok alakultak ki, amelyek nagyon kevés teret engedtek a vadon élő fajok számára.

"Nemcsak néhány madár eltűnéséről van szó: eltűnnek az apróvadak, ezzel a vadgazdálkodást is kár éri" - fejtette ki Orbán Zoltán. Hozzátette: a természetkímélő gazdálkodási megoldások háttérbe sorolódnak, az ilyen támogatást elnyerő területek száma csökkent.


A réti tücsökmadár (Locustella naevia) állománya 97 százalékkal csökkent. Forrás: Wikipedia.hu

A szakértő szerint az egyik fő probléma, hogy a mezőgazdasági területek, például búzamezők mellett nem hagynak megműveletlen földsávokat, mezsgyéket, ahol a vadon élő állatok, például a termelt növény kártevőit irtó ragadozók megélhetnek.

A probléma különösen erősen érinti a réteken és szántóföldeken élő fajokat, ezen belül a hosszú távra vonuló madárfajokat, amelyek a Szaharától délre vonulnak.

A réti tücsökmadár (Locustella naevia) állománya például mára 97 százalékkal csökkent - mutatott rá Orbán Zoltán.


Forrás: MTI
2016.szeptember 13.

Kulcsszavak

mezőgazdaság, biológiai sokféleség, fenntarthatóság, madártan

Kapcsolódó anyagok

Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2016

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább