TARTALOM

 VISSZA

 


A mezőgazdasági termelékenység fokozása jelentősen csökkentette a biológiai sokszínűséget Magyarországon



| |
 

A mezőgazdasági termelékenység fokozását ösztönző agrártámogatási rendszert tette felelőssé Magyarország vadmadárállományának és biológiai sokszínűségének csökkenéséért Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.


"Vissza kellene térni azokhoz a sok száz, több ezer éven keresztül fenntarthatóan működő megoldásokhoz, amelyeket a nagyüzemi mezőgazdaság felszámolt" - emelte ki a szakértő. Mint elmondta, a második világháborút követő élelmiszerhiány leküzdésének célja a gazdákat arra ösztönözte, hogy minél nagyobb földterületet tegyenek használhatóvá, így ipari jellegű gazdaságok alakultak ki, amelyek nagyon kevés teret engedtek a vadon élő fajok számára.

"Nemcsak néhány madár eltűnéséről van szó: eltűnnek az apróvadak, ezzel a vadgazdálkodást is kár éri" - fejtette ki Orbán Zoltán. Hozzátette: a természetkímélő gazdálkodási megoldások háttérbe sorolódnak, az ilyen támogatást elnyerő területek száma csökkent.


A réti tücsökmadár (Locustella naevia) állománya 97 százalékkal csökkent. Forrás: Wikipedia.hu

A szakértő szerint az egyik fő probléma, hogy a mezőgazdasági területek, például búzamezők mellett nem hagynak megműveletlen földsávokat, mezsgyéket, ahol a vadon élő állatok, például a termelt növény kártevőit irtó ragadozók megélhetnek.

A probléma különösen erősen érinti a réteken és szántóföldeken élő fajokat, ezen belül a hosszú távra vonuló madárfajokat, amelyek a Szaharától délre vonulnak.

A réti tücsökmadár (Locustella naevia) állománya például mára 97 százalékkal csökkent - mutatott rá Orbán Zoltán.


Forrás: MTI
2016.szeptember 13.

Kulcsszavak

mezőgazdaság, biológiai sokféleség, fenntarthatóság, madártan

Kapcsolódó anyagok

Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2016

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább