hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A mezőgazdasági termelékenység fokozása jelentősen csökkentette a biológiai sokszínűséget Magyarországon



| |
 

A mezőgazdasági termelékenység fokozását ösztönző agrártámogatási rendszert tette felelőssé Magyarország vadmadárállományának és biológiai sokszínűségének csökkenéséért Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.


"Vissza kellene térni azokhoz a sok száz, több ezer éven keresztül fenntarthatóan működő megoldásokhoz, amelyeket a nagyüzemi mezőgazdaság felszámolt" - emelte ki a szakértő. Mint elmondta, a második világháborút követő élelmiszerhiány leküzdésének célja a gazdákat arra ösztönözte, hogy minél nagyobb földterületet tegyenek használhatóvá, így ipari jellegű gazdaságok alakultak ki, amelyek nagyon kevés teret engedtek a vadon élő fajok számára.

"Nemcsak néhány madár eltűnéséről van szó: eltűnnek az apróvadak, ezzel a vadgazdálkodást is kár éri" - fejtette ki Orbán Zoltán. Hozzátette: a természetkímélő gazdálkodási megoldások háttérbe sorolódnak, az ilyen támogatást elnyerő területek száma csökkent.


A réti tücsökmadár (Locustella naevia) állománya 97 százalékkal csökkent. Forrás: Wikipedia.hu

A szakértő szerint az egyik fő probléma, hogy a mezőgazdasági területek, például búzamezők mellett nem hagynak megműveletlen földsávokat, mezsgyéket, ahol a vadon élő állatok, például a termelt növény kártevőit irtó ragadozók megélhetnek.

A probléma különösen erősen érinti a réteken és szántóföldeken élő fajokat, ezen belül a hosszú távra vonuló madárfajokat, amelyek a Szaharától délre vonulnak.

A réti tücsökmadár (Locustella naevia) állománya például mára 97 százalékkal csökkent - mutatott rá Orbán Zoltán.


Forrás: MTI
2016.szeptember 13.

Kulcsszavak

mezőgazdaság, biológiai sokféleség, fenntarthatóság, madártan

Kapcsolódó anyagok

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább