hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A megszökött csempészállatok jelenthetnek reményt egyes veszélyeztetett fajok számára



| |
 

Az illegális kereskedelemből származó, elszökött vagy szabadon engedett állatok a természetben másodlagos populációkat alkotva hosszú távon a túlélést jelenthetik a kihalástól fenyegetett fajok számára.

Luke Gibson, a Hongkongi Egyetem kutatója elmondta, akkor figyelt fel a jelenségre, amikor az újságban arról olvasott, hogy egy 23 aranyosarcú kakadut rejtő illegális hajórakományt foglaltak le, melyben minden példányt egy-egy műanyag üvegpalackba rejtettek. A kutató ekkor tudta meg, hogy ez egy súlyosan veszélyeztetett faj, ami meglepte, hiszen közvetlenül az irodája előtt számtalan ilyen madár repkedett szabadon.

Ekkor kezdett kutatásba kollégájával, Ding Li-Jonggal közösen annak kiderítésére, hogyan honosodhatott meg magától, természetes élőhelyén kívül egy súlyosan veszélyeztetett faj. Kutatásaik során 49 olyan esetet tártak fel, amikor súlyosan veszélyeztetett fajok szökésük után új populációként meghonosodtak egy új területen.

Az aranyosarcú vagy kis sárgabóbitás kakadut (Cacatua sulphurea) elsősorban az illegális kereskedelem veszélyezteti. A vadorzók Kelet-Indonézia erdeiben fogják el a madarakat, majd hajón szállítják elsősorban Hongkongba és Kínába, ahol nagy a kereslet az ott háziállatként tartott kakaduk iránt.

Sokan azonban véletlenül vagy szándékosan szabadon engedték aranyosarcú kakadujukat, melyek aztán új populációt alkottak a szigeten.

Hong Kong kormánya illegálissá nyilvánította a madarak elfogását annak ellenére, hogy idegenhonos faj egyedeiről van szó. Mivel a városállam lakossága meglehetősen gazdag és viszonylag jól képzett, ritka, hogy az emberek megszegik a törvényt - ellentétben az állatok őshazájával, Indonéziával, ahol a madarak elfogása fontos bevételi forrás - magyarázta Gibson.

Ugyanakkor az újonnan létrejött populációban olyan negatív jelenségek is megmutatkozhatnak, mint a korlátozott genetikai állomány, a szokatlan betegségek vagy a közeli rokon fajok hibrid utódainak létrejötte - tette hozzá a szakértő.

A tanulmány a Frontiers in Ecology and the Environment című tudományos lap aktuális számában jelent meg.

Forrás: MTI
MTI 2017. január 4., szerda 13:24


Kulcsszavak

MTI, ökológia, invazív fajok, csempészállatok, Cacatua sulphurea

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Elhunyt prof. dr. Kiss István

Prof. dr. Kiss István 2018. május 11-én, 66 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Tovább


Gyulai Iván Pro Natura díjat kapott

Gyulai Iván ökológusnak, a biológiai sokféleség védelmét szolgáló átfogó társadalmi és gazdasági keretrendszer megteremtése érdekében végzett több évtizedes szakmai és társadalmi tevékenységeiért; környezet- és természetvédelmi szakemberek generációinak oktatásáért és a magyar társadalom széles rétegei szemléletformálásáért ítélték oda a Pro Natura díjat, amelyet a földművelésügyi miniszter adott át az ismert kutatónak.

Tovább


Az IBS labirintus - 12 kreditpontot érő képzés

Háziorvosoknak, belgyógyászoknak, gyermekorvosoknak, gasztroenterológusoknak és klinikai szakpszichológusoknak szóló képzés Budapesten, 2018. május 4-5 között lesz.

Tovább


Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Tovább