hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A megszökött csempészállatok jelenthetnek reményt egyes veszélyeztetett fajok számára



| |
 

Az illegális kereskedelemből származó, elszökött vagy szabadon engedett állatok a természetben másodlagos populációkat alkotva hosszú távon a túlélést jelenthetik a kihalástól fenyegetett fajok számára.

Luke Gibson, a Hongkongi Egyetem kutatója elmondta, akkor figyelt fel a jelenségre, amikor az újságban arról olvasott, hogy egy 23 aranyosarcú kakadut rejtő illegális hajórakományt foglaltak le, melyben minden példányt egy-egy műanyag üvegpalackba rejtettek. A kutató ekkor tudta meg, hogy ez egy súlyosan veszélyeztetett faj, ami meglepte, hiszen közvetlenül az irodája előtt számtalan ilyen madár repkedett szabadon.

Ekkor kezdett kutatásba kollégájával, Ding Li-Jonggal közösen annak kiderítésére, hogyan honosodhatott meg magától, természetes élőhelyén kívül egy súlyosan veszélyeztetett faj. Kutatásaik során 49 olyan esetet tártak fel, amikor súlyosan veszélyeztetett fajok szökésük után új populációként meghonosodtak egy új területen.

Az aranyosarcú vagy kis sárgabóbitás kakadut (Cacatua sulphurea) elsősorban az illegális kereskedelem veszélyezteti. A vadorzók Kelet-Indonézia erdeiben fogják el a madarakat, majd hajón szállítják elsősorban Hongkongba és Kínába, ahol nagy a kereslet az ott háziállatként tartott kakaduk iránt.

Sokan azonban véletlenül vagy szándékosan szabadon engedték aranyosarcú kakadujukat, melyek aztán új populációt alkottak a szigeten.

Hong Kong kormánya illegálissá nyilvánította a madarak elfogását annak ellenére, hogy idegenhonos faj egyedeiről van szó. Mivel a városállam lakossága meglehetősen gazdag és viszonylag jól képzett, ritka, hogy az emberek megszegik a törvényt - ellentétben az állatok őshazájával, Indonéziával, ahol a madarak elfogása fontos bevételi forrás - magyarázta Gibson.

Ugyanakkor az újonnan létrejött populációban olyan negatív jelenségek is megmutatkozhatnak, mint a korlátozott genetikai állomány, a szokatlan betegségek vagy a közeli rokon fajok hibrid utódainak létrejötte - tette hozzá a szakértő.

A tanulmány a Frontiers in Ecology and the Environment című tudományos lap aktuális számában jelent meg.

Forrás: MTI
MTI 2017. január 4., szerda 13:24


Kulcsszavak

MTI, ökológia, invazív fajok, csempészállatok, Cacatua sulphurea

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább