hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A kutyák is képesek "mentális időutazásra"



| |
 

A kutyák is képesek "mentális időutazásra", azaz olyan múltbeli eseményekre is képesek emlékezni, amelyek esetében nem számíthattak arra, hogy egyszer majd fel kell idézni azokat - igazolták innovatív kísérleteikkel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának tudósai.

A Current Biology című rangos tudományos folyóirat aktuális számában megjelent tanulmányuk szerint a kutyák olyan összetett eseményeket is képesek felidézni, mint például az egyszerűbb emberi cselekvések - írta az MTI-nek elküldött közleményében a kutatócsoport.

"Az emlékezetnek ezt a fajtáját epizodikus memóriának nevezzük, aminek tanulmányozása az állatokban rendkívül nehéz a verbális kommunikáció hiánya miatt. Nem kérdezhetjük meg például váratlanul egy kutyától, hogy emlékszik-e, mit látott ma reggel séta közben. Ezért újfajta módszert dolgoztunk ki, amely lehetővé tette, hogy a kutyák viselkedésükkel válaszoljanak az ilyen jellegű kérdésekre" - idézi a közlemény Claudia Fugazzát, a kutatás vezetőjét.

Első lépésként a kísérletben gazdáik kiképezték a résztvevő 17 családi kutyát a "Csináld utánam!" módszerre. A kiképzés alatt a kutyák megtanulták, hogy a csináld! vezényszóra utánozzák az előzőleg megfigyelt, gazdájuk által bemutatott akciót, például a felugrást a levegőbe vagy egy esernyő megérintését.

"Az ezzel a módszerrel betanított kutyák képesek akár 24 óra elteltével is utánozni az ember által bemutatott cselekvést. Ha így, késleltetve adjuk ki a Csináld! vezényszót, az ahhoz hasonlít, mintha azt kérdeznénk tőlük: Emlékszel, hogy a gazdád mit csinált korábban?" - tette hozzá Fugazza.

A kutatók arra is választ kerestek, vajon képesek-e a kutyák olyan múltbeli események felidézésére, amelyek esetében nem számíthattak arra, hogy egyszer majd fel kell idézni ezeket - áll a közleményben.

A kérdés tesztelése végett a kutyákat a továbbiakban arra szoktatták, hogy a gazda által bemutatott viselkedéstől függetlenül mindig lefekvés lesz a feladatuk a korábban megszokott utánzás helyett. Ezt a tréninget addig folytatták, amíg a kutyák már maguktól lefeküdtek a gazda akcióját követően.

A kritikus tesztben a demonstrációt követően a kutyák váratlanul újra a Csináld! vezényszót kapták, amire nem számíthattak.

"Ha a kutyák képesek utánozni az ember viselkedését akkor is, ha nem számítanak ilyen feladatra, akkor ez azt bizonyítja, hogy képesek epizodikus jellegű memóriájukat használni múltbeli cselekvések felidézésére" - hangsúlyozta Pogány Ákos etológus, a tanulmány társszerzője.

A kutatók eredményei az epizodikus jellegű memória használatát támasztották alá, így elsőként adtak kísérleti bizonyítékot arra, hogy a kutyák képesek emberi társuk múltbeli akciójára emlékezni, és azt szükség esetén felidézni.

"Az általunk alkalmazott innovatív módszer lehetővé tette az állatok epizodikus jellegű memóriájának vizsgálatát összetettebb, a mindennapi életben is előforduló cselekvésekre is. Eredményeink alapján a kutyák ígéretes új modellként szolgálhatnak az összetettebb, összefüggéseiben gazdagabb cselekvések kódolásának vizsgálatára az epizodikus jellegű memóriában. Ebben talán az az evolúciós és egyedfejlődési háttér is szerepet játszik, amelynek eredményeképpen a kutyák jelentős része az emberrel közös környezetben él" - vonta le a következtetést Miklósi Ádám etológus, a tanulmány társszerzője, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője.

Forrás: MTI, MTA
Budapest, 2016. november 23., szerda (MTI)

Kulcsszavak

MTI, MTA, etológia, epizodikus memória

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

1.,   Hegedűs Dóra mondta   2016. December 03., Szombat 22:05:10

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább