A kutyák is képesek "mentális időutazásra", azaz olyan múltbeli eseményekre is képesek emlékezni, amelyek esetében nem számíthattak arra, hogy egyszer majd fel kell idézni azokat - igazolták innovatív kísérleteikkel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának tudósai.

A Current Biology című rangos tudományos folyóirat aktuális számában megjelent tanulmányuk szerint a kutyák olyan összetett eseményeket is képesek felidézni, mint például az egyszerűbb emberi cselekvések - írta az MTI-nek elküldött közleményében a kutatócsoport.

"Az emlékezetnek ezt a fajtáját epizodikus memóriának nevezzük, aminek tanulmányozása az állatokban rendkívül nehéz a verbális kommunikáció hiánya miatt. Nem kérdezhetjük meg például váratlanul egy kutyától, hogy emlékszik-e, mit látott ma reggel séta közben. Ezért újfajta módszert dolgoztunk ki, amely lehetővé tette, hogy a kutyák viselkedésükkel válaszoljanak az ilyen jellegű kérdésekre" - idézi a közlemény Claudia Fugazzát, a kutatás vezetőjét.

Első lépésként a kísérletben gazdáik kiképezték a résztvevő 17 családi kutyát a "Csináld utánam!" módszerre. A kiképzés alatt a kutyák megtanulták, hogy a csináld! vezényszóra utánozzák az előzőleg megfigyelt, gazdájuk által bemutatott akciót, például a felugrást a levegőbe vagy egy esernyő megérintését.

"Az ezzel a módszerrel betanított kutyák képesek akár 24 óra elteltével is utánozni az ember által bemutatott cselekvést. Ha így, késleltetve adjuk ki a Csináld! vezényszót, az ahhoz hasonlít, mintha azt kérdeznénk tőlük: Emlékszel, hogy a gazdád mit csinált korábban?" - tette hozzá Fugazza.

A kutatók arra is választ kerestek, vajon képesek-e a kutyák olyan múltbeli események felidézésére, amelyek esetében nem számíthattak arra, hogy egyszer majd fel kell idézni ezeket - áll a közleményben.

A kérdés tesztelése végett a kutyákat a továbbiakban arra szoktatták, hogy a gazda által bemutatott viselkedéstől függetlenül mindig lefekvés lesz a feladatuk a korábban megszokott utánzás helyett. Ezt a tréninget addig folytatták, amíg a kutyák már maguktól lefeküdtek a gazda akcióját követően.

A kritikus tesztben a demonstrációt követően a kutyák váratlanul újra a Csináld! vezényszót kapták, amire nem számíthattak.

"Ha a kutyák képesek utánozni az ember viselkedését akkor is, ha nem számítanak ilyen feladatra, akkor ez azt bizonyítja, hogy képesek epizodikus jellegű memóriájukat használni múltbeli cselekvések felidézésére" - hangsúlyozta Pogány Ákos etológus, a tanulmány társszerzője.

A kutatók eredményei az epizodikus jellegű memória használatát támasztották alá, így elsőként adtak kísérleti bizonyítékot arra, hogy a kutyák képesek emberi társuk múltbeli akciójára emlékezni, és azt szükség esetén felidézni.

"Az általunk alkalmazott innovatív módszer lehetővé tette az állatok epizodikus jellegű memóriájának vizsgálatát összetettebb, a mindennapi életben is előforduló cselekvésekre is. Eredményeink alapján a kutyák ígéretes új modellként szolgálhatnak az összetettebb, összefüggéseiben gazdagabb cselekvések kódolásának vizsgálatára az epizodikus jellegű memóriában. Ebben talán az az evolúciós és egyedfejlődési háttér is szerepet játszik, amelynek eredményeképpen a kutyák jelentős része az emberrel közös környezetben él" - vonta le a következtetést Miklósi Ádám etológus, a tanulmány társszerzője, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője.

Forrás: MTI, MTA
Budapest, 2016. november 23., szerda (MTI)

Kulcsszavak

MTI, MTA, etológia, epizodikus memória

Hozzászólások:

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább

Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább

Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább

Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább