TARTALOM

 VISSZA

 


A kétéltűeket világszerte tizedelő betegség oka az emberiség



| |
 

A kétéltűeket világszerte évek óta tizedelő fertőző betegség része a Földön zajló - ember által okozott - hatodik tömeges kihalásnak - állapították meg kutatók, akik szerint soha egyetlen betegség sem okozott még ekkora pusztítást a természetben.

Békák, varangyok és szalamandrák tömegeinek pusztulását okozta az elmúlt ötven évben a Batrachochytrium dendrobatidis nevű rajzóspórás gomba miatt kialakult kitridiomikózis.

A fertőző betegség ma már a világ több mint hatvan országában jelen van, a legsúlyosabban Ausztrália, Közép-Amerika és Dél-Amerika területét sújtja.

"A vadvilágot érintő, erősen fertőző betegségek - köztük a kitridiomikózis - hozzájárulnak a bolygón zajló hatodik tömeges kihaláshoz" - mondta Ben Scheele, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.

A kutatók három évtizeddel ezelőtt figyeltek fel a kétéltűek világszerte tapasztalható pusztulására és hamarosan azonosították az "elkövetőt". A Batrachochytrium dendrobatidis nevű gomba a kétéltűek bőrét támadja meg és gyakorlatilag élve "felfalja" őket.

A kutatók most a Science című tudományos folyóiratban publikálták a jelenséggel kapcsolatos eddigi ismereteket. A főbb megállapítások közé tartozik, hogy a betegség mostanáig legalább 501 kétéltűfajt - az ismert fajok 6,5 százalékát - sodorta a kihalás szélére. Kilencven fajról megerősítették vagy feltételezik, hogy kipusztult a vadonban, míg a többinek 90 százalékkal csökkent a populációja.

Sok faj esetében közvetlenül a betegség számlájára írható a pusztulás, másoknál azonban az élőhely elvesztésével, a klímaváltozással és a betolakodó, ragadozó fajokkal együtt járul hozzá a fajok kipusztulásához.

A kutatók szerint a globalizáció és a vadkereskedelem az elsődleges oka a globális járványnak és a betegség folyamatos terjedésének.


Forrás: MTI
MTI 2019. március 29., péntek 14:43

Kulcsszavak

MTI, Batrachochytrium dendrobatidis, kétéltűek, hatodik fajkihalási hullám, globalizáció

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Feltárják a waterlooi csatamező kórházát

Feltárják a waterlooi csatamező tábori kórházát, amelyet az európai szövetséges csapatokat vezető wellingtoni herceg hozott létre Mont-St-Jeanban.

Tovább


Magyar neurobiológus is részt vett a NASA legújabb expedíciójában

Ari Csilla neurobiológus is részt vett a NASA legújabb, sorrendben 23. NEEMO expedíciójában.

Tovább


Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...

Tovább


A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Tovább