TARTALOM

 VISSZA

 


A kelet-antarktiszi gleccsereket is súlyosan veszélyezteti az éghajlatváltozás



| |
 

A kelet-antarktiszi Totten-gleccser és a Moszkvai Állami Egyetemről elnevezett jégár esetében is jelentős tömegcsökkenést figyeltek meg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói, rámutatva, hogy a két jégóriás teljes összeomlása, öt méternyi globális tengerszint-emelkedést eredményezne.

Az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóiratában közölt tanulmány szerint 2002 áprilisa és 2016 szeptembere között a két gleccser együttesen nagyjából 18,5 milliárd tonna jeget veszített évente, ami 0,7 milliméternyi globális tengerszint-emelkedéssel egyenlő a vizsgált időszakban - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az UCI szakemberei egyebek között az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdjai által szolgáltatott adatok, valamint regionális légköri klímamodellek segítségével vizsgálták a Totten és a Moszkvai Állami Egyetem gleccsert, megállapítva, hogy mindkettőt súlyosan veszélyezteti a klímaváltozás.

Az Antarktika nagyjából kétharmadát kitevő kelet-antarktiszi régióról eddig úgy vélték a kutatók, hogy ezt a térséget kevésbé fenyegeti az éghajlatváltozás, mint a nyugat-antarktiszi és az Antarktiszi-félsziget sérülékeny jégtakaróit.

A kutatók szerint mindkét gleccserre fenyegetést jelent az őket körülölelő melegedő óceánvíz és mindkettő jelentősen befolyásolhatja a jövőbeli globális tengerszint-emelkedést. "Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy a kelet-antarktiszi gleccserek épp olyan fontosak a jövőnk szempontjából, mint a kontinens nyugati részén lévő társaik" - húzta alá Eric Rignot, az egyetem munkatársa.

Isabella Velicogna, a tanulmány társszerzője szerint a kelet-antarktiszi gleccserek tanulmányozása különösen nagy kihívást jelent, mivel esetükben sokkal nehezebb észlelni a változást, mint a nyugat-antarktiszi gleccsereknél. A szakember szerint a világ ilyen távoli pontján a műholdak óriási segítséget jelentenek a kutatók számára a gleccserek evolúciójának jobb megértésében.

Forrás: MTI
MTI 2018. július 27., péntek 12:36

Kulcsszavak

MTI, NASA, UCI, éghajlatváltozás, fenntartható fejlődés, környezetszennyezés

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább