hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A hangyák ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk



| |
 


Egy friss tudományos kutatás szerint a hangyák sokkal ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk volna: a napot és a memóriájukat is használják az eligazodásban.

Angol és francia kutatók kísérletekkel igazolták, hogy a hangyák figyelik a nap állását, és azt a környezet vizuális információival kombinálva maradnak meg a helyes úton céljuk felé haladva.

"A legfontosabb felfedezésünk az, hogy a hangyák függetleníteni tudják az úti céljukat a testhelyzetüktől. Tartani tudják az útirányt, mondjuk az északi irányt, az aktuális testhelyzetüktől függetlenül" - mondta el Antione Wystrach, az Edinburgh-i Egyetem és a párizsi CNRS kutatója.

A hangyák tájékozódóképességükkel kitűnnek a rovarok közül. Nagy kolóniákban élnek, és hosszú utakat tesznek meg, hogy élelmet szerezzenek és azt visszavigyék a fészkükbe. Gyakran nagy távolságokról vonszolják a táplálékot a hangyabolyig.

A tudósok szerint kis méretük ellenére a hangyák agya meglepően kifinomult, az irányok meghatározásában sokkal ügyesebbek a korábban feltételezetteknél, és a különböző információkat képesek beépíteni a tájékozódásukba.

A kutatásban részt vevő tudósok a sivatagi hangyák viselkedését tanulmányozva jutottak az új felismerésre, amelyet a Current Biology folyóiratban publikáltak.

A kísérletek alatt megfigyelték, hogy a kis állatok napról tájékozódva tartották az útirányt. Viszont ha egy tükörrel megzavarták őket, letértek a helyes útról. Mikor terhükkel visszaindultak a hangyaboly felé, hátrálva haladtak, a súlyt maguk után vonszolva. Ezért időnként megálltak és körülnéztek, hogy ellenőrizzék a helyes irányt.

A kutatók szerint megfigyelésük hasznára lehet a robotokat irányító algoritmusok megírásában.

Barbara Webb, az Ediburgh-i Egytem informatikai karának kutatója a hangyák navigálását az önvezető autókéhoz hasonlította. Az agyuk kisebb, mint egy gombostű feje, mégis bonyolult körülmények között, például hátrafelé haladva is sikeresen tájékozódnak - mondta.



Forrás: MTI
MTI 2017. január 20., péntek 13:53

Kulcsszavak

MTI, hangya, Formicidae, tájékozódás

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább