hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A hangyák ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk



| |
 


Egy friss tudományos kutatás szerint a hangyák sokkal ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk volna: a napot és a memóriájukat is használják az eligazodásban.

Angol és francia kutatók kísérletekkel igazolták, hogy a hangyák figyelik a nap állását, és azt a környezet vizuális információival kombinálva maradnak meg a helyes úton céljuk felé haladva.

"A legfontosabb felfedezésünk az, hogy a hangyák függetleníteni tudják az úti céljukat a testhelyzetüktől. Tartani tudják az útirányt, mondjuk az északi irányt, az aktuális testhelyzetüktől függetlenül" - mondta el Antione Wystrach, az Edinburgh-i Egyetem és a párizsi CNRS kutatója.

A hangyák tájékozódóképességükkel kitűnnek a rovarok közül. Nagy kolóniákban élnek, és hosszú utakat tesznek meg, hogy élelmet szerezzenek és azt visszavigyék a fészkükbe. Gyakran nagy távolságokról vonszolják a táplálékot a hangyabolyig.

A tudósok szerint kis méretük ellenére a hangyák agya meglepően kifinomult, az irányok meghatározásában sokkal ügyesebbek a korábban feltételezetteknél, és a különböző információkat képesek beépíteni a tájékozódásukba.

A kutatásban részt vevő tudósok a sivatagi hangyák viselkedését tanulmányozva jutottak az új felismerésre, amelyet a Current Biology folyóiratban publikáltak.

A kísérletek alatt megfigyelték, hogy a kis állatok napról tájékozódva tartották az útirányt. Viszont ha egy tükörrel megzavarták őket, letértek a helyes útról. Mikor terhükkel visszaindultak a hangyaboly felé, hátrálva haladtak, a súlyt maguk után vonszolva. Ezért időnként megálltak és körülnéztek, hogy ellenőrizzék a helyes irányt.

A kutatók szerint megfigyelésük hasznára lehet a robotokat irányító algoritmusok megírásában.

Barbara Webb, az Ediburgh-i Egytem informatikai karának kutatója a hangyák navigálását az önvezető autókéhoz hasonlította. Az agyuk kisebb, mint egy gombostű feje, mégis bonyolult körülmények között, például hátrafelé haladva is sikeresen tájékozódnak - mondta.



Forrás: MTI
MTI 2017. január 20., péntek 13:53

Kulcsszavak

MTI, hangya, Formicidae, tájékozódás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább