TARTALOM

 VISSZA

 


A betegvárakozási időről a hazai járóbeteg szakellátásban



| |
 

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség tagjai körében ismét felmérte, hogy a betegeknek mennyit kell várakozniuk, ha be akarunk jutni egy szakrendelésre. Az eredmények szerint átlagosan több mint 3 hetet, azonban a kép szakmánként nézve jóval árnyaltabb. A szakmai szövetség ismét felhívja rá a figyelmet, hogy a kórházi várólisták kapcsán már sikeres módszerrel a járóbeteg szakellátásban is eredményesen lehetne csökkenteni a betegek várakozási idejét. A témáról részletesebben a Szövetség szeptemberi konferenciáján Balatonfüreden egyeztetnek majd a szakemberek.


A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség kétévente megvizsgálja egyes szakrendelőkben vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. (A terminológia tisztázásához: a műtétes szakmákban várólistákat, a szakrendelőkben betegfogadási listát vezetnek az egészségügyi szolgáltatók). Az előző évekhez hasonlóan az elmúlt évben is november 1-i időpontban végezte el a Szövetség az adatbekérést, hogy az adatok összehasonlíthatóságát szezonális hatások minél kevésbé zavarják. A beérkezett adatokat a 2016. november 1-én érvényes listában szereplő várakozási időkkel hasonlították össze.

A 2018-os adatok 28 intézmény adatainak átlagát mutatják. Mivel az adatok nem minden évben mindig azonos intézményekből származnak, így összehasonlíthatóságuk korlátozott, azonban az átlagok változása, az abszolút értékek mégis informatívak a témában. Az adatokból látható, hogy 2018. novemberében a járóbeteg szakellátásban az átlagos betegvárakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt bejuthatunk, de 7 olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

Az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében. Igen sajnálatos, hogy a képzeletbeli dobogóra a Magyarországon vezető halálozási oknak számító szív- és érrendszeri megbetegedésekhez tartozó szakterületek kerültek.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia (36 nap várakozás). Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

Ha a trendeket és a változásokat tekintjük, nagyon érdekes folyamatok figyelhetők meg. A változások abszolút értékét (a várakozással töltött napok számát) nézzük, akkor a változás a vizsgált 21 szakterület felében 3 vagy annál kevesebb nap, azaz alig változott.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben. (Itt fontos megjegyezni, hogy vannak olyan szakterületek – ilyen pl. a sebészet is –, ahol nem lehet „teljesen feltölteni” a rendelési időt előjegyzésekkel, mert bármikor érkezhet olyan akut eset, ami azonnali ellátást kíván). A megnyúlás azonban figyelmeztető kell, hogy legyen a finanszírozó számára, hiszen előrevetíti a hosszútávon romló trendet.



A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90%) és nefrológia (82%) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

Az elmúlt időszakban a médiában is sok szó esett az érsebészeti/angiológiai ellátás nehézségeiről, amit jól mutat a 60%-os várakozási idő növekedés. A folyamatosan fejlődő orvostudománynak egyre nagyobb az igénye a modern diagnosztikára, így nem meglepő, hogy az ultrahangos szakrendelés volt még az a terület, ahol több mint a felével, 56%-kal, nőtt a várakozási idő az elmúlt két évben.

A legnagyobb arányú javulást – a várakozási idő megfeleződése – két szakterület mutatta, azonban az okok a két esetben eltérők. 46%-kal, 13 napról 7 napra csökkent a betegfogadási listák hossza az általános belgyógyászat szakrendeléseken. Egyértelmű trend, hogy e szakrendelés visszaszorulóban van, jellemzően diagnosztikai munka folyik itt, a betegeket ezt követően a „specializált” belgyógyászati szakrendelésekre (pl. kardiológia, gasztroenterológia, nefrológia stb.) irányítják át. Ez értelemszerűen a betegfogadás felgyorsulásához vezet.

A relatív várakozási időben magasan a legnagyobbat – 23,5 nap, 41% – csökkenő szakterület a korábban a listát 57 nappal vezető endokrinológia. A kapacitások és az igények változásának figyelembevételével a szakemberek véleménye szerint a komoly csökkenés oka egyértelműen az, hogy a korábbi igen magas várakozási idő miatt a betegek elvándoroltak a magánellátásba.

A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség fentiek kapcsán ismét felhívja rá a közvélemény és az egészségpolitika figyelmét, hogy a betegfogadási idők változását monitorizálni kell, és amennyiben szükséges, finanszírozási eszközökkel be kell avatkozni. A Szövetség évek óta szorgalmazza a finanszírozó beavatkozását a fekvőbeteg ellátásban már sikerrel alkalmazott technikák alkalmazásával:
1. az intézményi teljesítmény volumen korlátok célzott feloldása,
2. célzott többlet finanszírozás juttatása a betegfogadási listák csökkentésére,
3. kódkarbantartás a rossz finanszírozású szakmák valorizálására,
4. A háziorvosi gyógyszerfelírási jogosítványok kiterjesztése a nagy terhelés alatt levő szakmákban, így a szív-érrendszeri betegségekben például, evvel csökkentve a szakrendelői terhelést.

Ezek segítségével a járóbeteg ellátásban is sikeresen csökkenthetők lennének a jelenleg igen magas beteg várakozási idők. A témával részletesen foglalkozik a Szövetség szeptemberi éves konferenciája Balatonfüreden.

Forrás: Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség

eLitMed.hu
2019.április 9.

Kulcsszavak

járóbeteg, várakozási idő, Medicina 2000

Kapcsolódó anyagok

- Könnyek a tudományos kongresszuson - Telt ház a kamara második tudományos napján

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az innovatív gyógyszergyártók üdvözlik az új terápiák társadalombiztosítási befogadását

Több terápiás területen összesen 26 új gyógyszerkészítmény, illetve indikáció támogatásba történő befogadásáról határozott az egészségügyi kormányzat – jelentette be pénteken Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) minisztere. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) üdvözli a Kormány döntését, és bízik benne, hogy a döntések és befogadások üteme a jövőben tovább gyorsul, és a készítmények az eljárások lebonyolítását követően minél hamarabb eljutnak a betegekhez.

Tovább


Tudatos jelenlét a 21.században - elméletben és gyakorlatban

A Magyar Pszichiátriai Társaság 2020. évi Vándorgyűlésének előzetes workshopjaként akkreditált képzés, mely a konferencián való részvételtől függetlenül minden érdeklődő számára nyitott.

Tovább


Kincses Gyula: Pezsgő kamarai életet szeretnénk

A Magyar Orvosi Kamara (MOK), és azon keresztül az egészségügy megújítását tűzték ki célul az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport résztvevőiből az ez év elején szerveződött Újratervezés tagjai, amelynek jelöltjei nyertek november utolsó napján a hivatásrend tisztújító küldöttgyűlésén. A kamara elnökévé Kincses Gyulát választották 202 szavazattal 120 ellenében.

Tovább


Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Tovább