hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A beporzók számának és sokféleségének növelése javíthatja a terméshozamot



| |
 

A virágokat beporzó rovarok számának és sokféleségének növelése jelentősen javíthatja a terméshozamot - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya.

Barbara Gemmill-Herren, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértője, a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője szerint nemcsak a terméshozamot javítja a több és sokféle beporzó, hanem "jó a környezetnek és az élelmezés szempontjából is" - idézte szavait a FAO közleménye.

Kutatók egy népes nemzetközi csoportja 344 helyszínt vizsgált meg Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában öt éven keresztül. Beporzást igénylő 33 féle élelemnövényt kísértek figyelemmel. Megszámolták a beporzókat és azonosították a fajokat - idézte a tanulmányt a phys.org.

Megállapították, hogy lényegesen alacsonyabb volt azon területek hozama, ahol a fő virágzási időszakban kevesebb méh volt jelen.
Két hektárnál kisebb birtokok esetében ez azt jelenti, hogy több beporzó odacsábításával akár 24 százalékkal nagyobb terméseredményt érhetnének el a rosszabbul teljesítő gazdaságok.

A ok-okozati összefüggés nagyobb birtokok esetében is igazolható, ám ott a hatás kevésbé szignifikáns. Ennek oka talán az, hogy sok méhfaj számára nehézséget jelent a nagy terület, így az ilyen helyeken előnyben kell részesíteni a nagyobb távolságokat átrepülni képes rovarokat.

A beporzók, köztük a méhek fontosságát olyan időszakban emelte ki a tanulmány, amikor számos veszély leselkedik rájuk, és populációik növekedése nem tud lépést tartani a beporzást igénylő haszonnövények termőterületeinek növekedésével.

A különböző méhfajták ízlése és a növénytermesztésben betöltött szerepe más és más: a poszméh például azon kevés rovarok egyike, amely a paradicsomot porozza be. A háziméh a legkevésbé válogatós és számuk is elég jelentős, míg a vadméh hatékonyabban termékenyíti meg az általa kiválasztott növényeket - magyarázták a szakemberek.

Több tudós jóslata szerint 2050-re meg kell kétszerezni a táplálék mennyiségét a Földön, hogy el lehessen látni a növekvő népességet. A FAO-tanulmány szerzői úgy vélik, a két hektárnál kisebb birtokoknál a beporzók számának növelésével, a nagyobbaknál a beporzók sokféleségének fokozásával lehet jobb terméseredményeket elérni.


Forrás: MTI
MTI 2016. február 19., péntek 17:39

Kulcsszavak

MTI, élelmezés, FAO

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább