TARTALOM

 VISSZA

 


A 30 év alattiak gyakran napi 10 órát is egyhelyben töltenek


A 30 év alattiak gyakran napi 10 órát is egyhelyben töltenek

| |
 

A magyarok átlagosan 5,6 órát ülnek naponta, életkor, lakóhely és végzettség szerint viszont hatalmas különbségek mutatkoznak: minden ötödik 30 év alatti fiatal napi 8-10 órát ül, a diplomás férfiak ötöde pedig ennél is többet, napi 10-12 órát tölt egyhelyben. Pedig a mozgásszegény életmód nem csak az általános közérzetre hat negatívan, de számos érrendszeri betegség, például az aranyeresség kockázatát is növeli. Az aranyeres panaszok kialakulásához a mellékhelyiségben töltött hosszú idő is hozzájárul: a friss hazai kutatásból1 egyértelműen kiderül, hogy azok, akiknek már volt súlyosabb aranyérbetegsége, jóval több időt szoktak a mosdóban tölteni (a betegségtől függetlenül), mint egészséges társaik. A betegség kezelésében viszont manapság a munkahelyi környezet sem kell, hogy akadályt jelentsen: a közismert kúp és kenőcs mellett már az egyszerűen bevehető, diszkrét és gyors megoldással, az aranyértablettával is orvosolni lehet a tüneteket.

A mozgáshiány, a túl sok ülőmunka és az egészségtelen táplálkozás - olyan civilizációs ártalmak, amelyek a magyar társadalom jelentős részét is érintik, és számos népbetegség kialakulásához aktívan hozzájárulnak. Az ülőmunkát végzőknél például kétszer gyakoribb az érrendszeri betegségek előfordulása, sőt a rostszegény táplálkozás és az elégtelen folyadékbevitel miatt kialakuló székrekedés az aranyeresség kockázatát tovább növeli.

A vidéken élők és az alapfokú végzettségűek többet mozognak, mint az átlag

A legfrissebb hazai statisztikák szerint a magyarok csak napi 5,6 órát ülnek egyhelyben, az eredmény viszont kevésbé bíztató, ha a részletes adatokat nézzük: a 18-29 évesek harmada legalább 8 órát ül mindennap, míg a diplomás férfiak ötöde sokszor napi 12 órát is egyhelyben tölt. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak egészségesebben élnek: közülük a legtöbben csak 2-4 órát ülnek napközben, hasonlóan, mint a vidéken élők, ahol tízből négyen válaszoltak így. A budapestieknek mindössze a 14%-ra igaz ez.
A kutatás szerint a nők is aktívabbak, ők leginkább napi 4-6 órát ülnek az irodában vagy otthon. „A nők sokkal egészségtudatosabbak, mint a férfiak, ami nem csak azt jelenti, hogy gyakrabban fordulnak orvoshoz, hanem a mindennapokban is jobban odafigyelnek az egészségükre. Többet mozognak, változatosabban étkeznek, és adott esetben a kellemetlen betegségekről is nyíltabban beszélnek a gyógyulás érdekében, mint a férfiak” – hívta fel a figyelmet Dr. Bánfalvi Péter, proktológus.

„Az aranyeresség sok esetben az irodai munkát végzők, illetve más ülőfoglalkozásúak (pl.hivatásos vezetők) betegsége, ezért is fontos a vállalatok egészségtudatossága: ha időnként lehetőséget biztosítanak a munkahelyi mozgásra, akkor csökkenthetik a munkatársak produktivitására is negatívan ható betegség kialakulását” – tette hozzá a szakértő.

A férfiak tényleg szeretnek a mellékhelyiségben ücsörögni
Bár a magyarok átlagosan 7,1 percet töltenek a mellékhelyiségben szükség esetén, a férfiak és a nők szokásai alaposan eltérnek. Míg a legtöbb nő 2-3 vagy maximum 5 percet tölt bent, minden tizedik férfi 15 percet vagy annál is többet ücsörög a WC-n. Pedig a hosszas erőlködés jelentősen megnöveli az aranyérbetegség kialakulásának az esélyét, amit a kutatási adatok is alátámasztanak: azok, akiknek már volt súlyosabb aranyérbetegsége az átlagnál jóval több időt töltenek a mosdóban (a betegségtől függetlenül), mint azok, akik még nem tapasztaltak aranyeres tüneteket. A betegséget ráadásul még mindig szégyenérzet és prüdéria övezi, ezért sokan titkolják a panaszokat és csak hetek után fordulnak orvoshoz.

„Ugyan a kezdeti stádiumban az aranyér enyhe tüneteket okoz, a kezeletlen betegség idővel gyötrő fájdalommal, gyulladásos tünetekkel együttjáró, súlyosan előrehaladott állapotba fordulhat át, ezért a megelőzés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú. Akik esetleg kényelmetlennek érzik a krémek és kúpok használatát, már az egyszerűen bevehető aranyértablettával is gyorsan és diszkréten enyhíthetik a panaszokat – tényleg nem érdemes várni és szenvedni. A vérzés és a váladékozás ráadásul vastagbéldaganatra is utalhat, ezért mindenképpen keressen fel egy szakértőt, aki szokatlan tüneteket észlel” – hangsúlyozta Dr. Bánfalvi Péter.

További információ: http://aranyertabletta.hu

Forrás: Servier


Kulcsszavak

felmérés, civilizációs ártalom, ülés, mozgásszegény életmód, aranyér

Kapcsolódó anyagok

A kórházban dolgozó szülésznők munkaérték preferencia vizsgálata

Neuropszichológiai rehabilitáció szerzett agysérülést követően

Korai tapasztalataink thoracolumbalis gerincsérülések minimálinvazív műtéti kezelésével

Szemléletváltás a szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek ellátásában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább