hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Új népegészségügyi szemlélet



| |
 


Az elmúlt tíz évben nőtt ugyan a várható élettartam Magyarországon, azonban az EU15 országok átlagához képest még mindig elmaradásban vagyunk, és ahhoz, hogy ez megváltozzon rendszerszintű változások kellenek a népegészségügy területén - hangzott el a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) által rendezett szakmai konferencián kedden Budapesten.

Török Krisztina, az intézet főigazgatója emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben számos előremutató intézkedés történt, hogy javuljanak a népegészségügyi adatok, példaként a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, a mindennapos testnevelés bevezetését, a "csipszadót" vagy a közétkeztetés nemrégiben bevezetett reformját említette.

Előadásában kitért arra, hogy Magyarországon a 65 éves kor előtt bekövetkező halálozás aránya kétszerese az EU15 országokban - azaz a 2004-es bővítés előtti uniós tagállamokban - kimutathatónál. Az összes halálozás több mint felét a keringési rendszer megbetegedései okozták, amelynek hazai 20 százalékos csökkenése ellenére is nőtt a különbség a magyar adatok és az EU15 országokéi között.
Az idei egészségfelmérés is alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszó egészségtelen életmód a magyarok jelentős többségére jellemző. A felnőtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él, csak minden 6. felnőtt végez megfelelő testmozgást, és minden harmadik felnőtt dohányzik.
Török Krisztina hangsúlyozta, hogy a megromlott egészségben leélt évek becsült költsége nagyjából a 2010-es GDP 20 százalékának felel meg.

A főigazgató szerint az egészségkultúrát, a különböző programokat közelebb kell vinni a lakossághoz, meg kell változtatni az egyén hozzáállását a saját egészségéhez, az egészségmegőrzéshez. Új népegészségügyi szemlélet elterjesztésére van szükség, ahol a megelőzés kerül a fókuszba - mondta. Prevenciós szakemberek - gyógytornász, dietetikus - alkalmazása szükséges az egészségügyi szolgáltatóknál, és át kell ültetni a külföldi "jó gyakorlatot" a magyar rendszerbe.

Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár is a népegészségügy területén szükséges paradigmaváltásról beszélt. Azt mondta, a krónikus betegségek kialakulása nagymértékben függ a megelőzéstől, azaz az életmódtól, amelybe a helyes táplálkozás, a testmozgás és a káros szenvedélyek kerülése tartozik. Úgy vélte, a változáshoz innováció és kreativitás kell, de az elmúlt években is már számos népegészségügyi intézkedés történt.

Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője is azt hangoztatta, hogy rendszerszintű változást kell elérni ahhoz, hogy javuljanak a népegészségügyi mutatók. Olyan változásra van szükség, amelyet csak több ágazat összefogásával és a lakosság minél szélesebb körű megszólításával lehet elérni. A szakember is azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi években javultak a magyar lakosság egészségi mutatói, de a lemaradás még mindig megvan Európa más országaihoz képest.
Idén készített felmérést a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet a felnőttek és a gyermekek egészséggel kapcsolatos ismereteiről, amelyből egyebek között kiderült, hogy a felnőttek több mint 90 százalékának legfontosabb életcélja, hogy elkerülje a betegségeket.

A felmérés gyorsjelentéséből többek között kiderült, hogy az emberek többsége tisztában van az egészségét károsító életmóddal, mégis keveset tesz ellene. A felmérés szerint az elhízott vagy túlsúlyos felnőttek mindössze 45 százaléka van tisztában azzal, hogy testsúlya nem megfelelő, 54 százalékuk normális testtömegűnek, egy százalékuk pedig soványnak tartja magát. A felnőttek 41 százaléka nem végez elegendő testmozgást, pedig 81 százalékuknak lenne rá lehetősége.

A válaszokból kitűnt az is, hogy minél jobbnak ítéli valaki az egészségi állapotát, annál inkább elégedett az életével. Az egészséggel kapcsolatban keresett információkra vonatkozó kérdésből kiderült, hogy a problémákról, az egészségügyi szűrésekről informálódnak a legtöbbet, valamint arról, hogy a betegségekkel hova lehet fordulni.



MTI 2015. szeptember 29., kedd

Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyulai Iván Pro Natura díjat kapott

Gyulai Iván ökológusnak, a biológiai sokféleség védelmét szolgáló átfogó társadalmi és gazdasági keretrendszer megteremtése érdekében végzett több évtizedes szakmai és társadalmi tevékenységeiért; környezet- és természetvédelmi szakemberek generációinak oktatásáért és a magyar társadalom széles rétegei szemléletformálásáért ítélték oda a Pro Natura díjat, amelyet a földművelésügyi miniszter adott át az ismert kutatónak.

Tovább


Az IBS labirintus - 12 kreditpontot érő képzés

Háziorvosoknak, belgyógyászoknak, gyermekorvosoknak, gasztroenterológusoknak és klinikai szakpszichológusoknak szóló képzés Budapesten, 2018. május 4-5 között lesz.

Tovább


Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Tovább


Önbecsülés, önismeret, önsegítés, önmegvalósítás - Konferenciaajánló

Immár XXI. alkalommal kerül megrendezésre a közösségi konferencia! Idén az önsegítés és az önsegítők és szakemberek együttműködésének jó gyakorlatai lesznek a fókuszban. A közösségi ellátók egyre nyitottabbak erre és számos formája alakult ki a hatásos együttműködésnek. A hanghalló módszer, a hanghalló csoportok is az együttműködés eredményei. Kiemelt vendég: Marius Romme pszichiáter és Sandra Escher pszichológus, a hanghalló módszer kidolgozói, akik és ezzel forradalmat hoznak a pszichotikus tünetekkel küzdők terápiájában.

Tovább


Új népegészségügyi szemlélet