TARTALOM

 VISSZA

 


2MASS J2126-8140



| |
 

Az eddig ismert legnagyobb naprendszert fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport. A szakemberek először azt hitték, hogy az általuk vizsgált 2MASS J2126-8140 katalógusjelű bolygónak nincsen csillaga, majd meglepve tapasztalták, hogy az égitest egy tőle nagyjából egybillió kilométerre lévő vörös törpe (TYC 9486-927-1) körül kering.

A gázóriás és csillaga közötti távolság hétezerszerese a Föld-Nap távolságnak a brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közölt tanulmány szerint. A hatalmas távolságból kifolyólag csaknem egymillió évbe telik, mire a 2MASS J2126-8140 teljesen megkerüli csillagát.


2MASS J2126-8140 elhelyezkedése, Forrás: Gizmodo

Az újonnan felfedezett naprendszer majdnem háromszor nagyobb az eddig ismert legnagyobb bolygó-csillag távolságnál. "Nagyon meglepett bennünket, hogy ilyen kistömegű objektumra bukkantunk ilyen messze a csillagától" - mondta Simon Murphy, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.

Az eddig ismert legnagyobb naprendszer felfedezői egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, akik a Naprendszerhez közeli fiatal csillagokat és barna törpéket tanulmányozzák. A 2MASS J2126-8140 jelzésű gázóriás, amely méretét tekintve nagyjából tizenötszöröse a Jupiternek, a Naprendszer legnagyobb bolygójának, csupán egyike a szakemberek által vizsgált több ezer égitestnek.

A kutatók hamar felfedezték, hogy a magányos bolygó és a TYC 9486-927-1 jelzésű csillag is ugyanakkora távolságra, nagyjából 100 millió fényévnyire van a Földtől. Ezután mindkettőjük mozgását megvizsgálták, ami megerősítette a köztük lévő kapcsolatot.

A szakemberek úgy sejtik, hogy a két égitest 10-45 millió évvel ezelőtt formálódhatott. "Nem élhetnek túl nyüzsgő környezetben, ugyanis olyan laza a kapcsolat kettejük között, hogy egy szomszédos csillag teljesen megbonthatná az egységüket" - mondta Murphy.


Forrás: MTI
MTI 2016. január 27., szerda 19:32

Kulcsszavak

csillagászat, 2MASS J2126-8140, bolygó-csillag távolság

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább