TARTALOM

 VISSZA

 


2MASS J2126-8140



| |
 

Az eddig ismert legnagyobb naprendszert fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport. A szakemberek először azt hitték, hogy az általuk vizsgált 2MASS J2126-8140 katalógusjelű bolygónak nincsen csillaga, majd meglepve tapasztalták, hogy az égitest egy tőle nagyjából egybillió kilométerre lévő vörös törpe (TYC 9486-927-1) körül kering.

A gázóriás és csillaga közötti távolság hétezerszerese a Föld-Nap távolságnak a brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közölt tanulmány szerint. A hatalmas távolságból kifolyólag csaknem egymillió évbe telik, mire a 2MASS J2126-8140 teljesen megkerüli csillagát.


2MASS J2126-8140 elhelyezkedése, Forrás: Gizmodo

Az újonnan felfedezett naprendszer majdnem háromszor nagyobb az eddig ismert legnagyobb bolygó-csillag távolságnál. "Nagyon meglepett bennünket, hogy ilyen kistömegű objektumra bukkantunk ilyen messze a csillagától" - mondta Simon Murphy, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.

Az eddig ismert legnagyobb naprendszer felfedezői egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, akik a Naprendszerhez közeli fiatal csillagokat és barna törpéket tanulmányozzák. A 2MASS J2126-8140 jelzésű gázóriás, amely méretét tekintve nagyjából tizenötszöröse a Jupiternek, a Naprendszer legnagyobb bolygójának, csupán egyike a szakemberek által vizsgált több ezer égitestnek.

A kutatók hamar felfedezték, hogy a magányos bolygó és a TYC 9486-927-1 jelzésű csillag is ugyanakkora távolságra, nagyjából 100 millió fényévnyire van a Földtől. Ezután mindkettőjük mozgását megvizsgálták, ami megerősítette a köztük lévő kapcsolatot.

A szakemberek úgy sejtik, hogy a két égitest 10-45 millió évvel ezelőtt formálódhatott. "Nem élhetnek túl nyüzsgő környezetben, ugyanis olyan laza a kapcsolat kettejük között, hogy egy szomszédos csillag teljesen megbonthatná az egységüket" - mondta Murphy.


Forrás: MTI
MTI 2016. január 27., szerda 19:32

Kulcsszavak

csillagászat, 2MASS J2126-8140, bolygó-csillag távolság

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább