TARTALOM

 VISSZA

 


2050-től az eddig véltnél jelentősen szélsőségesebb lesz az időjárás az európai városokban



| |
 

A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Kimutatták, hogy mind az 571 városában fokozódni fognak a hőhullámok, a legnagyobb mértékben a hőhullámos időszakok a dél-európai országokban nőnek, miközben a közép-európai városokban a legnagyobb mértékben - 2-7 Celsius-fokkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 Celsius-fokkal - fog emelkedni a hőmérséklet hőhullámok idején.

Az aszály feltételei különösen Dél-Európában növekednek, számításaik szerint az Ibériai-félsziget déli részén fekvő Malagában és Almeirában több mint kétszeresére nő a szárazság az 1951-2000-es évekhez képest.

Északnyugat-Európában a folyók áradásának kockázata növekszik. A legrosszabb előrejelzések a Brit-szigetek városait érintik, ahol még a legoptimistább forgatókönyv esetében is a városok 85 százalékát fogja a korábbinál nagyobb árvíz sújtani.

A legrosszabb előrejelzéseket alapul véve mindhárom jelenség - aszály, hőhullám, áradás - a legtöbb európai városban jóval szélsőségesebb lesz.

"Kutatásunk rávilágít, hogy sürgősen terveket kell kidolgozni arra, hogy városaink miként birkózzanak meg ezekkel a jövőbeni időjárási jelenségekkel" - hangsúlyozta Richard Dawson professzor, a tanulmány társzerzője.

"Már most első kézből látjuk az szélsőséges időjárási események következményeit az európai fővárosokban. Párizsban az átlaghoz képest több mint négy métert nőtt a Szajna vízszintje" - tette hozzá.

Más fővárosokban, mint Dublinban, Helsinkiben, Rigában, Vilniusban és Zágrábban is valószínűleg az áradások vízszintje lesz extrém magas. A legrosszabb forgatókönyv több mint 80 százalékos vízszint növekedéssel számol árvizek esetén számos nagyvárosban, köztük a spanyol Santiago de Compostelában, az írországi Corkban, Waterfordban, a portugáliai Bragában és Barcelosban vagy a brit Derry/Londonderryben.

Miközben Stockholmban és Rómában fog nőni leginkább a hőhullámos napok száma, a hőmérsékletnövekedés hőhullámok esetén Prágában és Bécsben lesz a legnagyobb.

Lisszabonban és Madridban fog előfordulni legtöbbször legnagyobb szárazság, miközben Athént, a máltai Valettát és Szófiát sújtja majd a legnagyobb szárazság és hőhullám az előrejelzés szerint.


Forrás: MTI
MTI 2018. február 21., szerda 12:12


Kulcsszavak

MTI, környezetszennyezés, nagyvállalatok, szélsőséges időjárás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


A digitális világ és az agy kapcsolata - programsorozat

A digitális világ és az agy kapcsolata lesz a fő témája az Agykutatás napjai elnevezésű programsorozatnak, amelyet kedden és szerdán rendeznek meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának (TTK) lágymányosi campusán.

Tovább