hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


2020-ig 40 ezer külföldi diák tanul nálunk



| |
 


Növelni szeretnék a magyar felsőoktatásban részt vevő külföldi hallgatók és kutatók, valamint a külföldi tanulmányokban részt vevő magyar diákok és kutatók számát - erről az emberi erőforrások minisztere beszélt egy hétfői budapesti konferencián.

Balog Zoltán elmondta: az új, 6 éves uniós fejlesztési ciklusban a felsőoktatási mobilitás előmozdítására felhasználható források legnagyobb részét a legalább 3 hónapos külföldi tanulmányi programokra vagy gyakorlatokra fogják fordítani, az EU-s célokkal összhangban.

Kitért arra is, hogy a meglévő ösztöndíjprogramok – Erasmus+, CEEPUS, Stipendium Hungaricum, Campus Hungary – folytatása mellett egy új, rugalmas ösztöndíjrendszer létrehozását tervezik, amely szélesebb körben, az eddiginél több tudományterületen kínál majd ösztöndíjakat magyar és külföldi diákoknak, kutatóknak és szakembereknek.

Hozzátette: az új ösztöndíjrendszer a külföldön élő fiatal magyaroknak, valamint a magyar diaszpóra második és harmadik nemzedékének is szól.
Az elmúlt években elért eredmények közül a miniszter kiemelte, hogy 2012 és 2014 között 14 ezer kiutazó magyar és 14 ezer Magyarországra érkező külföldi diák részesült valamilyen állami ösztöndíjból. Az Erasmus-programban részt vevő 33 ország valamelyikéből érkező hallgatók száma csaknem ezerrel, 3750-ről 4700-ra nőtt.

Balog Zoltán felidézte: Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig 40 ezerre növeli a felsőoktatási intézményekben tanuló külföldiek számát.
Jelentős eredményként említette, hogy Magyarország 2015-ben megduplázta a közép-európai egyetemek közötti diák- és kutatói mobilitást segítő CEEPUS-program támogatását. Ez azt jelenti, hogy a kiutazó magyar hallgatók és tanárok támogatása mellett a hazai intézmények is több külföldi ösztöndíjast fogadhatnak.

A miniszter arra is kitért, hogy a felsőoktatási végzettség a statisztikák szerint emeli a várható fizetést és csökkenti a munkanélküliség esélyét. Mint azt a tárca az MTI-vel közölte, 2012-ben a 25 és 34 év közötti diplomások munkanélküliségi rátája 5,7 százalék volt Magyarországon, ami alacsonyabb, mint a vonatkozó kelet-közép-európai átlag, és elmarad az OECD-országok 7,4 százalékos átlagától is.

Balog Zoltán a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséről szóló hétfői szimpóziumon beszélt minderről a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjában. A további felszólalók között volt Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár is, aki a nemzetközi mobilitási programok és ösztöndíjrendszerek eredményeit mutatta be.




MTI 2015. június 29., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


2020-ig 40 ezer külföldi diák tanul nálunk