hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


2020-ig 40 ezer külföldi diák tanul nálunk



| |
 


Növelni szeretnék a magyar felsőoktatásban részt vevő külföldi hallgatók és kutatók, valamint a külföldi tanulmányokban részt vevő magyar diákok és kutatók számát - erről az emberi erőforrások minisztere beszélt egy hétfői budapesti konferencián.

Balog Zoltán elmondta: az új, 6 éves uniós fejlesztési ciklusban a felsőoktatási mobilitás előmozdítására felhasználható források legnagyobb részét a legalább 3 hónapos külföldi tanulmányi programokra vagy gyakorlatokra fogják fordítani, az EU-s célokkal összhangban.

Kitért arra is, hogy a meglévő ösztöndíjprogramok – Erasmus+, CEEPUS, Stipendium Hungaricum, Campus Hungary – folytatása mellett egy új, rugalmas ösztöndíjrendszer létrehozását tervezik, amely szélesebb körben, az eddiginél több tudományterületen kínál majd ösztöndíjakat magyar és külföldi diákoknak, kutatóknak és szakembereknek.

Hozzátette: az új ösztöndíjrendszer a külföldön élő fiatal magyaroknak, valamint a magyar diaszpóra második és harmadik nemzedékének is szól.
Az elmúlt években elért eredmények közül a miniszter kiemelte, hogy 2012 és 2014 között 14 ezer kiutazó magyar és 14 ezer Magyarországra érkező külföldi diák részesült valamilyen állami ösztöndíjból. Az Erasmus-programban részt vevő 33 ország valamelyikéből érkező hallgatók száma csaknem ezerrel, 3750-ről 4700-ra nőtt.

Balog Zoltán felidézte: Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig 40 ezerre növeli a felsőoktatási intézményekben tanuló külföldiek számát.
Jelentős eredményként említette, hogy Magyarország 2015-ben megduplázta a közép-európai egyetemek közötti diák- és kutatói mobilitást segítő CEEPUS-program támogatását. Ez azt jelenti, hogy a kiutazó magyar hallgatók és tanárok támogatása mellett a hazai intézmények is több külföldi ösztöndíjast fogadhatnak.

A miniszter arra is kitért, hogy a felsőoktatási végzettség a statisztikák szerint emeli a várható fizetést és csökkenti a munkanélküliség esélyét. Mint azt a tárca az MTI-vel közölte, 2012-ben a 25 és 34 év közötti diplomások munkanélküliségi rátája 5,7 százalék volt Magyarországon, ami alacsonyabb, mint a vonatkozó kelet-közép-európai átlag, és elmarad az OECD-országok 7,4 százalékos átlagától is.

Balog Zoltán a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséről szóló hétfői szimpóziumon beszélt minderről a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjában. A további felszólalók között volt Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár is, aki a nemzetközi mobilitási programok és ösztöndíjrendszerek eredményeit mutatta be.




MTI 2015. június 29., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


2020-ig 40 ezer külföldi diák tanul nálunk