hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez


2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

| |
 

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be. Az egészségügyi felhõ hatékony és azonnali információcserét tesz lehetővé a köz- és magánorvosok között, ennek köszönhetően átláthatóbbá válik az egészségügyi rendszer, így biztosítva a betegek legmagasabb szintű ellátását. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) 2017. november 1-i indulása óta mintegy 10 ezer egészségügyi szolgáltató használja: több mint 26 ezer orvos és csaknem 13 ezer gyógyszertári dolgozó.

Naponta átlagosan 250 ezer ellátási eseményt, 200 ezer betegdokumentumot és 800 ezer receptet rögzítenek. 2019 márciusa óta pedig az EESZT-n keresztül az ország mind a 73 sürgősségi osztályán is mérhetővé váltak a működési és triázsolási folyamatok. Első körben a háziorvosi szolgálatok, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények és a gyógyszertárak csatlakoztak, majd 2018. november 1-ig be kellett kapcsolódniuk azon magánszolgáltatóknak is, akiknek jogszabály alapján a Központi Implantátumregiszterbe és a Nemzeti Csípõ- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe jelentési kötelezettségük van.



Az EESZT-t használó intézmények köre hamarosan tovább bõvül: 2020. január 1-ig minden magán magánorvosi,- és fogorvosi praxissal rendelkezõ szolgáltatónak el kell végeznie a csatlakozással kapcsolatos teendõit és legkésõbb 2020. június 1-tõl adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be. Ezzel teljessé válik az ország lefedettsége, a csatlakozott egészségügyi szolgáltatók száma pedig 25 ezerre nõ. A Szolgáltatási Térhez csatlakozott egészségügyi szolgáltatók kötelesek a kezelések adatait és a kapcsolódó dokumentumokat továbbítani az EESZT-be, az ellátás során felírt vényeket pedig az EESZT-n keresztül megrendelni.

Mivel a csatlakozott szolgáltatónál dolgozó orvos a beteg ellátásakor a páciens kezelõorvosává válik, az ellátott egészségügyi profilját is ki kell töltenie. Az EESZT-hez való csatlakozás egyaránt fontos az ellátottak és az ellátók számára, hiszen az adatszolgáltatással teljesebbé válnak a betegekrõl szóló információk, a szolgáltatók pedig is a korábbinál részletesebb és pontosabb információhoz juthat a páciens egyéb betegségeirõl, gyógyszerérzékenységeirõl, korábbi ellátásairól.

egeszsegugyifelho.hu

2019.november 12.


Kulcsszavak

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, EESZT, regiszter, anamnézis, gyógyszerérzékenység

Kapcsolódó anyagok

Az ischaemiás szívbetegség, a diabetes mellitus és a krónikus vesebetegség előre jelző tényezői hypertoniás betegek körében a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatai alapján I. r

Az orvos-beteg együttműködés növelésének különböző módszerei és hatása a célvérnyomásra a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


Migrén aurával, egy génpolimorfizmus és a stroke kockázata