TARTALOM

 VISSZA

 


2015 volt a legmelegebb év



| |
 

A föld- és tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 14,79 Celsius-fok volt, 0,9 Celsius-fokkal magasabb a 20. századi átlagnál. Az 1880-2015 közötti időszakban ez volt a legmagasabb globális átlaghőmérséklet, amely 0,16 Celsius-fokkal meghaladta az előző évi rekordot. A 21. században ez volt a negyedik év, amikor a globális átlaghőmérséklet rekordot döntött a Földön.

Az elmúlt 136 évben a tavalyi volt a legmelegebb december. Tavaly rekord meleget mértek egyebek között Közép-Amerikában, Dél-Amerika északi felén, Észak-, Dél- és Kelet-Európa egyes részein, Nyugat-Ázsiában, Kelet-Közép-Szibéria nagy területein, Afrika keleti és déli régióiban, a Csendes-óceán északkeleti és egyenlítői térségében, az Észak-Atlanti-óceán nyugati területein, az Indiai-óceán nagy részén és a Jeges-tenger egyes részein.

A földfelszíni globális átlaghőmérséklet tavaly 1,33 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. Ez volt a legmagasabb érték az 1880-2015 közötti időszakban, 0,25 Celsius-fokkal túlszárnyalva a 2007-es rekordot. A tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet tavaly 0,74 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot. Ez ugyancsak a legmagasabb érték volt az érintett időszakban, 0,11 Celsius-fokkal meghaladva a 2014-es rekordot.

Az északi félteke hótakarójának átlagos éves kiterjedése 24,6 millió négyzetkilométer volt 2015-ben. A mérések 1968-as megkezdése óta ez a 11., 2008 óta a legkisebb kiterjedés volt. Az év első felében a normális szint alatti, az év fennmaradó részében az átlagosnál magasabb volt a kiterjedés.

Az északi sarki átlagos éves tengeri jégkiterjedés 4,25 millió négyzetmérföld volt, ami a hatodik legalacsonyabb érték a mérések 37 évvel ezelőtti megkezdése óta. Az antarktiszi tengeri jégkiterjedés 4,92 millió négyzetmérfölddel a harmadik legnagyobb volt, 2013 és 2014 után.

Tavaly decemberben a föld- és tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 1,11 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. Ez volt a legmagasabb decemberi érték az 1880-2015 közötti időszakban, 0,29 Celsius-fokkal túlszárnyalva az előző évi rekordot.

A földfelszíni globális átlaghőmérséklet decemberben 1,89 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot. Ez volt a legmagasabb decemberi érték az érintett periódusban, 0,48 Celsius-fokkal túlszárnyalva a 2006-os rekordot. A tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 0,83 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot tavaly decemberben, ugyancsak rekordértéket produkálva az 1880-2015 közötti időszak decembereire vonatkozóan, és 0,2 Celsius-fokkal meghaladva a 2009-es rekordot.

Az északi sarki átlagos tengeri jégkiterjedés 300 ezer négyzetmérföld volt, ami 6 százalékkal marad el az 1981-2010 közötti átlagtól. Ez volt a negyedik legkisebb decemberi kiterjedés a mérések 1979-es megkezdése óta. Az antarktiszi tengeri jégkiterjedés 100 ezer négyzetmérföld volt decemberben, ami 0,9 százalékkal marad el az 1981-2010 között átlagtól. Az északi félteke hótakarójának decemberi átlagos kiterjedése 190 ezer négyzetmérföld volt, elmaradva az 1981-2010 között átlagtól. Az elmúlt 50 évben ez volt a 19. legkisebb kiterjedés.


Forrás: MTI
MTI 2016. január 20., szerda 19:36


Kulcsszavak

MTI, átlaghőmérséklet, klíma, klímaváltozás

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


A radiológia izotópja Csernay László professzor portréja