hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


2015 volt a legmelegebb év



| |
 

A föld- és tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 14,79 Celsius-fok volt, 0,9 Celsius-fokkal magasabb a 20. századi átlagnál. Az 1880-2015 közötti időszakban ez volt a legmagasabb globális átlaghőmérséklet, amely 0,16 Celsius-fokkal meghaladta az előző évi rekordot. A 21. században ez volt a negyedik év, amikor a globális átlaghőmérséklet rekordot döntött a Földön.

Az elmúlt 136 évben a tavalyi volt a legmelegebb december. Tavaly rekord meleget mértek egyebek között Közép-Amerikában, Dél-Amerika északi felén, Észak-, Dél- és Kelet-Európa egyes részein, Nyugat-Ázsiában, Kelet-Közép-Szibéria nagy területein, Afrika keleti és déli régióiban, a Csendes-óceán északkeleti és egyenlítői térségében, az Észak-Atlanti-óceán nyugati területein, az Indiai-óceán nagy részén és a Jeges-tenger egyes részein.

A földfelszíni globális átlaghőmérséklet tavaly 1,33 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. Ez volt a legmagasabb érték az 1880-2015 közötti időszakban, 0,25 Celsius-fokkal túlszárnyalva a 2007-es rekordot. A tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet tavaly 0,74 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot. Ez ugyancsak a legmagasabb érték volt az érintett időszakban, 0,11 Celsius-fokkal meghaladva a 2014-es rekordot.

Az északi félteke hótakarójának átlagos éves kiterjedése 24,6 millió négyzetkilométer volt 2015-ben. A mérések 1968-as megkezdése óta ez a 11., 2008 óta a legkisebb kiterjedés volt. Az év első felében a normális szint alatti, az év fennmaradó részében az átlagosnál magasabb volt a kiterjedés.

Az északi sarki átlagos éves tengeri jégkiterjedés 4,25 millió négyzetmérföld volt, ami a hatodik legalacsonyabb érték a mérések 37 évvel ezelőtti megkezdése óta. Az antarktiszi tengeri jégkiterjedés 4,92 millió négyzetmérfölddel a harmadik legnagyobb volt, 2013 és 2014 után.

Tavaly decemberben a föld- és tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 1,11 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. Ez volt a legmagasabb decemberi érték az 1880-2015 közötti időszakban, 0,29 Celsius-fokkal túlszárnyalva az előző évi rekordot.

A földfelszíni globális átlaghőmérséklet decemberben 1,89 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot. Ez volt a legmagasabb decemberi érték az érintett periódusban, 0,48 Celsius-fokkal túlszárnyalva a 2006-os rekordot. A tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 0,83 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot tavaly decemberben, ugyancsak rekordértéket produkálva az 1880-2015 közötti időszak decembereire vonatkozóan, és 0,2 Celsius-fokkal meghaladva a 2009-es rekordot.

Az északi sarki átlagos tengeri jégkiterjedés 300 ezer négyzetmérföld volt, ami 6 százalékkal marad el az 1981-2010 közötti átlagtól. Ez volt a negyedik legkisebb decemberi kiterjedés a mérések 1979-es megkezdése óta. Az antarktiszi tengeri jégkiterjedés 100 ezer négyzetmérföld volt decemberben, ami 0,9 százalékkal marad el az 1981-2010 között átlagtól. Az északi félteke hótakarójának decemberi átlagos kiterjedése 190 ezer négyzetmérföld volt, elmaradva az 1981-2010 között átlagtól. Az elmúlt 50 évben ez volt a 19. legkisebb kiterjedés.


Forrás: MTI
MTI 2016. január 20., szerda 19:36


Kulcsszavak

MTI, átlaghőmérséklet, klíma, klímaváltozás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A radiológia izotópja Csernay László professzor portréja