TARTALOM

 VISSZA

 


18. századi zombori ördögűző mentalitását feltáró kötet jelent meg



| |
 

Egy 18. századi zombori ördögűző ferences szerzetes mentalitását feltáró kötetet jelentetett meg a Balassi Kiadó. A könyv szerzője, Bárth Dániel az MTI-nek elmondta: mikrotörténeti munkájában nem végleges és megnyugtató válaszokat keresett, hanem sokkal inkább nyugtalanító kérdéseket igyekezett felvetni a bácskai városban történekkel kapcsolatban.

A ma Szerbia területén található Zombor városában 1766 és 1769 között egy horvát származású ferences szerzetes, Rochus Szmendrovich (1727-1782) nagy port felkavaró csoportos ördögűzésnek vetett alá számos helyi lakost a település katolikus templomában. Noha a zomboriak jó része rajongással övezte a démoni megszállottságban szenvedőket, köztük ortodox felekezetűeket is kúráló klerikust, az egyházi vezetés inkább botrányt látott a történtek mögött. A kötet a szerzetes élettörténetén, az általa írott leveleken, valamint a páratlanul jól dokumentált skandalum iratanyagán keresztül közelít az ördögi megszállottság és az exorcizmus (ördögűzés) témájához.

"Az exorcizmus katolikus gyakorlata a 16-17. században érte el európai kicsúcsosodását. Ekkor - részben a boszorkányhisztériával összefüggésben - még a középkorhoz képest is megnőtt a látványosságig fajuló, nyilvános ördögűző szertartások száma, és szinte járványként terjedtek a démoni megszállottság szindrómái" - hangsúlyozta Bárth Dániel.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezető docense hozzátette: Nyugat-Európában a 18. század már a "lecsendesedés" időszakát hozta el, amikor maga az egyház is óvatossá és tartózkodóvá vált az ördögűzéssel kapcsolatban. Mindebben szerepet játszott a racionalizmus térhódítása a filozófiában és az egyházi gondolkodásban.

"Ugyanakkor többek között Németországban vagy Magyarországon egyaránt előfordultak kisebb-nagyobb skandalumok, amelyek középpontjában egy-egy karizmatikus pap tevékenysége állt. Ezek azonban elszigetelt eseteknek tekinthetők" - mondta el. A szerző szerint bár a zombori események idején az ünnepélyes exorcizmus elvégzése már püspöki engedélyhez volt kötve, Rochus atya esetében mégsem ennek hiánya, vagy az ördögűzés puszta ténye váltotta ki az egyházmegyei vezetés rosszallását.

"Úgy tűnik, megtűrték volna a tevékenységet, ha az nem csap át teátrális látványosságba, ha a ferences szerzetes nem vesz kezelésbe ortodox szerb megszállottakat, ha nem építtet deszkaállást, színpadot a templomban, és ha betartja az alapvető liturgikus utasításokat" - emelte ki a kutató.

Az egyházi vezetés elvárása szerint exorcizmust ugyanis ekkor a hívektől elzártan, alig néhány szemtanú társaságában, csak latin nyelven lehetett végezni az egyházmegye által jóváhagyott liturgikus könyvekből. Rochus atya mindezt megszegte, amikor nyilvánosan és ráadásul népnyelvet is használva, a saját maga válogatott forrásokra hagyatkozva végzett ördögűzést.

A szerző hangsúlyozta: a horvát ferences tevékenysége és világképe az úgynevezett katolikus felvilágosodás - amely leginkább az egyházi vezetés mentalitására volt jellemző - ellenoldalát, egyfajta katolikus ellen-felvilágosodást jelenít meg. A kifejezés egy olyan korábbi (késő középkori, 16-17. századi) gyakorlat továbbélésére utal, amelyben az emberi élet legkülönfélébb fenyegetettségeire az egyház igyekezett közvetlen megoldásokat kínálni áldások és átkok, latin kifejezésekkel benedikciók és exorcizmusok formájában.

Bárth Dániel hozzáfűzte: ezek olyan szóbeli és tárgyiasult szentelményeket, rítusokat jelentettek, amelyek erősítették a pap hatalmát és az isteni kegyelem azonnali, közvetlen és hatékony kiszolgáltatását ígérték a testi és lelki bajokkal - a legkülönfélébb betegségekkel az orrvérzéstől az impotenciáig -, valamint az agrártevékenységük külső fenyegetettségével, például zivatar, jégeső és aszálya csapásaival küzdő híveik számára.

"E fokozatosan kiszorított gyakorlat liturgikus szövegei a betegségek és a csapások hátterében lépten-nyomon az ártó démonokat és a földi segítőiket, a rontó boszorkányokat emlegetik" - fogalmazott a kutató, aki úgy vélte: a zombori történtek értelmezésében fontos szerepet kell kapnia magának a településnek is.

"Zombor egy többnemzetiségű és többvallású szabad királyi nagyváros volt a 18. század második felében. Olyan közeg, ahol a főszereplőnk kiélhette missziós attitűdjét" - mutatott rá. A városban ekkor katolikus részről többségben bunyevácok éltek együtt nagyjából kiegyenlített arányú ortodox szerb lakossággal.

Rochus atya a meggyógyított ortodox megszállottakat át akarta téríteni a katolikus hitre, és így járt el a görögkeleti elítéltekkel is, akiket a vesztőhely árnyékában tett katolikussá. A helyi katolikus délszláv városi előkelőségek úgy tűnik, szívesen fogadták a ferences térítő lendületét, politikai pozíciójuk fenntartása és a helyi együttélés szempontjából is pozitívnak tartották az "erős pap" feltűnését, aki egyfajta "megmondó emberként" kínált megoldást például a deviánsnak minősített lakosok viselkedésére, életére is - emelte ki.

A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása című kötet szerzője kitért arra is: munkája utolsó fejezetében azokat a sejtéseit összegzi, amelyek a ferences szerzetes átírásban több száz oldalt kitevő, konyhalatin nyelvezetű levelezését átolvasva alakult ki benne a főszereplő személyiségéről.

Forrás: MTI
MTI 2017. március 1., szerda 12:45

Kulcsszavak

exorcizmus, néprajz, kulturális antropológia

Kapcsolódó anyagok

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább