TARTALOM

 VISSZA

 


160 millió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel



| |
 

Az eddig ismert legkorábbi, mintegy 160 millió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel Kínában. Az állatok, hasonlóan több mai emlősfajhoz, siklórepülésben közlekedtek a fák között-

A két fosszília felfedezése újabb bizonyíték arra, hogy az emlősökre jóval nagyobb sokszínűség volt jellemző a dinoszauruszok korában, mint korábban hitték. A leletek alapján a két - Maiopatagium furculiferum és Vilevolodon diplomyl névre keresztelt - emlősfajnak nagyon speciális tulajdonságai voltak, tudtak fára mászni és "repülni" is.

Mindez azt jelenti, hogy az eddig feltételezettnél sokkal korábban, már 100 millió évvel a modern repülő emlősfajok, például az Észak-Amerikában és Ázsiában élő repülőmókus vagy a délkelet-ázsiai repülőmaki megjelenése előtt is léteztek ezt az életmódot folytató emlősök. A fáról fára siklás egyébként hatékony és gyors közlekedést tett lehetővé, valamint lehetőséget adott a ragadozók előli gyors menekülésre is.

Ezek a jura kori emlősök valóban az elsők, amelyek siklani tudtak a levegőben - mondta Zhe-Xi Luo, a chicagói egyetem kutatója, tagja annak a tudóscsapatnak, amely a felfedezésről a Nature folyóiratban beszámolt. Hozzáfűzte: bizonyos szempontból ezek voltak az első emlősök, amelyek "szárnyakkal" rendelkeztek.

Eltérően azonban a madárfajok valódi repülést engedő végtagjaitól, a "szárnyak" ebben az esetben valójában az emlősök elülső és hátsó végtagja között ernyőszerűen húzódó bőrhártyák voltak.

A leletek alapján több érdekes anatómiai jellegzetességgel is bírtak ezek az állatok. Néhány fizikai tulajdonságuk, mint például a Maiopatagium összeforrt villacsontja, a madarakéra emlékeztet, míg például a vállöv inkább a modern tojásrakó kacsacsőrű emlősökéhez hasonlít, mintsem az emlősökéhez vagy erszényesekéhez.

Az elmúlt években több látványos felfedezés formálta át a mezozoikumi emlősökről kialakult képet. Az újabb eredmények szerint a jura időszakban forradalmi robbanáshoz hasonló módon jelent meg számos különféle életmódot folytató emlős. Roger Benson, az Oxfordi Egyetem kutatója hangsúlyozta: a jura korra hajlamosak vagyunk egyfajta dinoszauruszvilágként gondolni, de a leletek azt mutatják, hogy a kisebb emlősök nagy változatosságban voltak jelent, és a mai ökológiai feladatuk nagy részét már akkor is ugyanúgy ellátták.

Forrás: MTI
MTI 2017. augusztus 10.,

Kulcsszavak

MTI, emlős, kihalt fajok, repülő emlős, Kína

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


Tévesen azonosított szinkrón vastagbélrák esete