hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


119 országból csaknem négyezer külföldi hallgató tanul Debrecenben



| |
 




Hatvan év a korkülönbség a Debreceni Egyetem (DE) legfiatalabb és legidősebb hallgatójának életkora között: az elmúlt három tanévben ugyanis három külföldi diák is 15 évesen kezdte meg tanulmányait az intézmény angol nyelvű orvosképzésének előkészítőjében, miközben az egyetem legidősebb hallgatója, az idén 75 éves Orosz Zoltán a leendő jogászok táborát erősíti, és várhatóan jövőre kapja meg diplomáját a gépészmérnöki, illetve a mérnök-közgazdász oklevele mellé - közölte a DE sajtóirodája.

A közlemény szerint az intézmény tanulóinak átlagéletkora persze meg sem közelíti Orosz Zoltánét: az elmúlt három tanévben változatlanul 24 év volt az aktív státussal rendelkező hallgatók átlagéletkora az egyetemen. Közülük a legfiatalabbak a gyógyszerészhallgatók átlagosan 22 életévükkel, míg a legidősebb diákok – a levelezős hallgatók magasabb számából adódóan – a gyermeknevelési és felnőttképzési karon tanulnak, átlagéletkoruk 31 év.

A nemek szerinti megoszlást tekintve évek óta stagnál a helyzet: a hallgatók 44 százaléka férfi, 56 százalékuk pedig nő. Kiugróan magas (90,6 százalék) a nők aránya a gyermeknevelési karon, ahol például a 430 óvodapedagógus hallgató között mindössze négy férfi található, valamint az egészségügyi karon, ahol 83,6 százalék. Fordított a helyzet az informatikai karon (82,6 százalék férfi) és a műszaki karon (75,7 százalék férfi), bár utóbbinál az elmúlt években lassan emelkedni kezdett a mérnökhallgató nők száma.

A legtöbb államilag támogatott hallgató (88,3 százalék) a zeneművészeti karon tanul Debrecenben, a legnagyobb létszámban (85,2 százalék) pedig a jogászhallgatók finanszírozzák maguknak tanulmányaikat. Összességében viszont több mint 4 százalékkal emelkedett 2012 óta az államilag támogatott hallgatók száma a Debreceni Egyetemen.

Az intézményben 119 országból csaknem négyezer külföldi hallgató tanul, közülük a legtöbben Romániából (696 hallgató) és Nigériából (611 hallgató) érkeztek. A legmesszebbről (csaknem 16 ezer kilométer) egy új-zélandi fiatal érkezett, de tanul bahreini, belize-i, benini, burundi, Fidzsi-szigeteki, laoszi, mianmari és togói születésű diák is Debrecenben.

Természetesen nekik is adott a lehetőség arra, hogy akár kilenc diplomát is megszerezzenek, mint az a fiatalember, aki 1994 és 2011 között volt a Debreceni Egyetem hallgatója - tájékoztatott az egyetemi sajtóiroda.



MTI 2015. július 20., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


119 országból csaknem négyezer külföldi hallgató tanul Debrecenben